Pár éve a kereskedelmi bankok „le sem hajoltak” azért a néhány 100 ezer vagy legfeljebb 1-2 millió forintért, ami egy kistérség-ben élő ügyfél számláján évente megjelenik, most pedig mindenki ide akar jönni – kesereg az egyik takarékszövetkezeti vezető a nem várt konkurencia megjelenése miatt. Valóban, míg 10-15 évvel ezelőtt vidéken a takarékszövetkezetek mellett legfeljebb egy-egy OTP-fiók tűnt fel, addig ma a korábban vállalati bankként ismert pénzintézeteknél is gőzerővel folyik a hálózat bővítése, s egyre kisebb településeken nyílnak meg a fiókok.
„Kis, jelentéktelen vállalati bankból az ország egyik legjelentősebb univerzális bankjává nőttük ki magunkat” – így értékelte a Raiffeisen Bank elmúlt húszéves fejlődését Felcsuti Péter vezérigazgató, az apropó a 100. bankfiók megnyitása volt. A „sárga bank” 1999-ben lépett be a lakossági piacra, az idei év végére pedig már 120-ra növeli fiókhálózatát. Sőt, már döntés született arról is, hogy nem állnak meg a 120-nál.
A kilencvenes évek végén és az ezredforduló internetes boomja közepette világszerte terjedt az a nézet, hogy a bankoknak nem érdemes költséges, nagy fiókhálózat építésébe fogniuk, mivel a világháló, a telebank és a mobilbankolás úgyis átveszi a korszerűtlen személyes bankolás szerepét. Aztán gyorsan kiderült, hogy mindez nemzetközi viszonylatban sem igaz, a fejletlen pénzügyi kultúrájú Magyarországon pedig főleg nem. Az internetes bankolás terjed ugyan, de fél tőle a magyar, a személyes kapcsolat pedig az emberek nagy részénél igen fontos.
Turné
„A Raiffeisen-csoportnál új, a ma Magyarországon ismerttől teljesen eltérő retail-stratégia képe körvonalazódik” – jelentette ki Katona József ügyvezető igazgató, de részleteket csak ősszel hajlandó elárulni. Azt azonban már lehet tudni, hogy az új koncepció része a játéksarokkal felszerelt gyerekbarát bankfiókok bevezetése. A bankárok körében az is egyértelmű, hogy a bankok lassan elérik azt a határt, aminél kisebb településen már nem érdemes fiókot kialakítani, ezért más megoldások után néznek. A napokban elindult például a Raiffeisen Bankjárat, mely a készpénzforgalmon kívül az összes banki műveletre alkalmas. A turnézó mikrobuszok már a héten négy megyében – Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala, Somogy és Tolna – feltűnnek, s ha a néhány hónapos tesztidőszak alapján sikeresnek ítélik az ötletet, 2007-ben az egész országot lefedő, 40-50 mozgó bankfiókból álló hálózatot hoznak létre. A bankautó a 3-10 ezres lélekszámú településeket veszi célba, de a tesztidőszakban arra is választ várnak, hogy egy 300-500 fős településen mekkora az igény e bankszolgáltatásra.
„Látott már igazi kistelepülést napközben? Egy-két öreg néni botladozik csak a főúton, ők pedig valószínűleg nem lesznek vevők a mélyhűtős kocsi mintájára csilingelő bank-
autó termékeire” – mondták a Figyelőnek egy másik, fiókhálózatát ugyancsak most bővítő banknál. Úgy vélik, a Gyurcsány-csomag „jóvoltából” 2007-ben várhatóan úgyis megtorpan a banki fiókhálózat-bővülés, s legalább két-három évnek kell eltelnie ahhoz, hogy ismét nekilendüljön.
A szintén terjeszkedő Erste Bank a 15 ezer lakosúnál kisebb településen nem nyit fiókot. „Az ilyen kis piacokon nagyon lojálisak az emberek a bankjukhoz – gyakori, hogy ahhoz a bankhoz mennek, ahol rokonuk-ismerősük ül a pult mögött -, s egy újonnan érkező csak hosszú és izzadságos módon tudna megfelelő nagyságú ügyfélkört kiépíteni” – vélekedik Kisbenedek Péter, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója. A fiókok sikerességének legfontosabb eleme, hogy sikerül-e megtalálni a megfelelő fiókvezetőt, a kistelepülésen pedig erre kevesebb az esély – teszi hozzá. Felméréseik szerint az 5 ezer fős vagy annál kisebb településeken lakók úgyis bejárnak dolgozni a környező városokba, ott pedig a bankok – általában több – fiókkal is rendelkeznek.
Persze óriási helyzeti előnyben van az Erste azzal, hogy mint a Postabank megvásárlója, exkluzív szerződést tudott kötni a Magyar Postával. A 2800 postafiókból ma már 320 kvázi bankfiókként is működik, saját logójával árusítja az Erste Bankkal közös termékeket. S ha a jövő év eleji kiértékeléskor sikeresnek ítélik az Erste-Posta szimbiózist, további 280 postahivatalt „bankosítanak”. „A 3-5 ezer lakosú települések szintjén, a 600 postafiók felszerelésénél azonban valószínűleg megállunk – mondja Kisbenedek Péter.
Így a kistelepüléseken kissé fellélegezhetnek a takarékszövetkezetek: 640 fiókjuk – az 1650 elemű hálózat több mint egyharmada – kétezres lélekszámot el nem érő falvakban, s további 400 is ötezer lakosúnál kisebb településen található. „Egymillió potenciális ügyfél – ez az a kör, amit a kereskedelmi bankok szeretnének beszipkázni, amikor egyre kisebb településeken nyitnak fiókot” – jelenti ki az egyik takarékszövetkezeti vezető.
Saját forrásból
„A takarékszövetkezetek mögött nem áll tőkeerős multi, így saját forrásból, óriási erőfeszítéssel kell létrehozniuk a korszerű banki szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúrát. Az ATM-hálózatot a nulláról építették ki, s ma már a 149 takarékszövetkezet közül 110-nél már hozzáférhető az internetes bankolás” – sorolja Kiss Endre, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke. A szektor eközben a fejlesztések mellett tőkeproblémákkal is küzd: a 149 takaréknál 8-12 fúzió is előkészületben áll annak érdekében, hogy sikerüljön megfelelni a tőkeelőírásoknak. Két hónappal ezelőtti kimutatás szerint a 149-ből 33 nem érte el a jövő év végére előírt minimum 250 milliós sajáttőke-követelményt, 11 pedig még az ez év végén kötelező 200 millió forintot sem.
„Közfeladatot látunk el” – fogalmaz Kiss Endre, arra utalva, hogy „a végeken” nem lehet olyan mesés profitokat elérni, amihez a nagybankok hozzászoktak. Az OTSZ éppen erre való hivatkozással lobbizik, hogy a pénzintézeteket sújtó bankadót a 3 ezernél kisebb lélekszámú településeken működő takarékszövetkezetek esetében mérsékeljék.
