Már az indulásnál elválik egymástól az új szlovák kormány politikai és gazdasági reputációja. Nemcsak Budapesten, de az Európai Unióban is negatív visszhangot keltett, hogy Robert Fico kormányfő nem határolódott el Ján Slota, a koalícióban részt vevő Szlovák Nemzeti Párt elnökének az elmúlt napokban tett újabb magyarellenes kijelentéseitől. Mindez nem tett jót az ország nemzetközi megítélésének. Az új kormány részéről kedden a parlament elé terjesztett gazdasági program azonban a konfliktusok élezése helyett inkább a befektetők megnyugtatását szolgálja – legalábbis a választási ígéretekkel összehasonlítva. Kevés konkrétumot tartalmaz ugyan, viszont egyértelműen kiáll az euró 2009. eleji bevezetése mellett. Szlovákia tehát mindenképpen az első visegrádi ország akar lenni, amely nemzeti fizetőeszközzé teszi a közös európai valutát.
Az önbizalmat növelheti, hogy a pozsonyi pénzügyminisztérium legfrissebb előrejelzése szerint az idei államháztartási hiány kisebb lesz a vártnál, azaz GDP-arányosan az eddig jósolt 2,9 százalék helyett csupán 2,2 százalékot tesz majd ki. Igaz, ha a nyugdíjreform költségeit is hozzászámítjuk, a deficit már 3,5 százaléknál tart, s ezt jövőre 3 százalék alá kellene szorítani, ha tartani akarják a csatlakozási dátumot.
A bűvészmutatvány éppen abban áll (és ennek mibenlétéről árul el keveset a kormányprogram), hogyan lehet fenntartani az idei évre remélt 6,6 százalékos GDP-növekedési ütemet, csökkenteni a hiányt és javítani az életkörülményeket. Az ismertté vált tervek között ugyanis olyan jóléti intézkedések szerepelnek, mint a gyógyszerek áfakulcsának, illetve a receptdíjnak a csökkentése, vagy az orvosi vizitdíj megszüntetése, ami visszafogja az állami bevételeket. A kiadásokat növeli viszont a bébikötvény bevezetése minden újszülött számára, illetve az ingyenes felsőoktatás ígéretének valóra váltása. A minimálbér tervezett felemelése 7600 koronára (1 korona = 7,12 forint) pedig a növekedésre lehet visszafogó hatással.
Igaz, másfelől a programban már nem szerepel Fico egyik fő választási ígérete, hogy az alapvető élelmiszerek és az energia forgalmi adóját is csökkentik – ellenben helyet kap a „milliárdos adó” széles körben népszerűsíthető terve, amelyet az átlagosnál jóval magasabb jövedelmekre vetnének ki. Mindezzel együtt sem világos azonban, hogy a kiadások kézben tartására vonatkozó elkötelezettség kitart-e a elkövetkező két évben. A program ugyanis inkább a szándéknyilatkozat szintjén fogalmaz, részletes intézkedési tervek nélkül – ezt pedig, mint a hazai gyakorlatból is láttuk már, könnyen felülírhatja az élet.
A szlovák kormány viszont tartja magát ahhoz, hogy leállítja a stratégiai vállalatok magánosítását – ami ugyancsak növeli a költségvetés bevételi oldala körüli bizonytalanságot. Pozsonynak ugyanis az elmúlt hat évben több milliárd dolláros bevétele származott a privatizációból. A mostani tilalom egyben azzal jár, hogy újabb forrásokat kell találni a nyugdíjreform finanszírozásához is. A választási kampányban Fico ugyan hevesen támadta az előd Dzurinda-kormány privatizációs gyakorlatát, a kormányprogramban azonban leszögezik, hogy a korábbi magánosítási ügyleteket nem vizsgálják felül.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
