Emlékezetesen gyorsan esett össze májusban a budapesti részvénypiac, az utóbbi hetekben viszont majdnem ugyanolyan sebességgel mászott ki a gödörből. A körülmények csendes, de folyamatos javulása közepette a BUX két és fél havi csúcsra jutott kedden, s úgy fest, a dolgok nehezén valóban túljutott a piac.
FELPATTANÁS. A hazai piac 41 nap alatt járta meg a poklot, a május 5-én felállított történelmi csúcsról szinte kereken 7 ezer pontot, mintegy 28 százalékot sikerült szakadnia a június 16-i mélypontig. Az utolsó napokban az ág is húzta a BUX-ot. Az amerikai befektetők rájöttek, hogy az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve nem akkor hagyja abba a kamatemeléseket, amikor az a részvénybefektetők szívének kedves, hanem megvárja, amíg be tudja lassítani a gazdaságot, csökkentve az inflációs veszélyt. A rendkívül kedvezőtlen külpiaci klíma közepette érkezett meg a Gyurcsány-csomag, amely nem csak a szakszervezeteket nem villanyozta fel túlságosan, de a pénzpiaci szereplők sem voltak vele elégedettek. Szinte semmi konkrét reformlépés, viszont sok bevételnövelés és nevetségesen kevés kiadáscsökkentés – sommázott a piac, a befektetők pedig bőszen adták el a részvényeket is. Közben a Magyar Nemzeti Bank egy szerény 25 bázispontos kamatemelésről döntött, amit a piac egyértelműen kevesellt.

A budapesti tőzsde mozgásait meghatározó alapkezelők mindeközben azt látták, hogy hullámokban ugyan, de távozik a pénz az alapokból, ezért hiába vált fundamentális alapon olcsóvá a blue-chipek többsége, nem volt pénz, ami a tőzsdét éltesse. Ez volt az a pillanat, amikor mindenki tudta, hogy előbb-utóbb nagy felpattanás lesz, csak azt nem lehetett kiszámítani, hogy egy nap, egy hét, vagy egy hónap múlva, s hogy 18,5, 17, vagy 16 ezer pontról indul majd. Ezért javasoltak a nem kötélidegekkel megáldott befektetők számára kivárást a szakértők. Szerencsére az alapokból való pénzkiáramlás gyengült, s a nemzetközi hangulat is javulni kezdett, ami éppen elég volt ahhoz, hogy a túladott piacon eljöjjön a fellélegzés.
Az elemzők nagyjából eltalálták, hogy a csúcshoz képest közel 30 százalékos bukta után 10 százalékot egy szuszra is mehet felfelé a tőzsde, a BUX azonban rövid idő alatt ennél többet tudott emelkedni. Ennek egy újabb Amerika vezérelte visszaesés lett a folytatása, most azonban úgy tűnik, a hazai tőzsdét meghatározó tényezők nagyobb része mutat felfelé.
A legfontosabb persze most is az Egyesült Államok. A jelek szerint eljöhet az, amiről a Fed álmodik. Lassul a növekedés, mérséklődik az inflációs veszély. Ilyenkor persze attól lehet rettegni, hogy túlságosan is nagy lesz a lassulás, hogy túlhűtötték a gazdaságot, de valószínűbb, hogy ez nem következik be. Ben Bernanke Fed-elnök számára létfontosságú, hogy ne kövesse el azt a hibát, amibe sokak szerint méltán elismert elődje, Alan Greenspan is beleszaladt 2000-ben. Ha levezényli a soft landinget, vagyis a növekedési és az inflációs rátát is visszatereli átlagos szintekre, nimbusza elindulhat a greenspani magasságok felé. Persze a lassulás a céges profitokban is látszik, de még ezzel együtt is az átlagosnál nagyobb lehet az amerikai vállalatok nyereségbővülése az idén, miközben a tőzsdeindexek a tengerentúlon január óta szinte egyáltalán nem emelkedtek.
Ha Amerikában eljön a nyugalom, a feltörekvő piacok ismét népszerűvé válhatnak. A májusi zuhé ugyan a szokottnál nagyobb volt, de úgy fest, nem rendítette meg a befektetőket. Most kivárás tapasztalható, a pénzkivonás megállt, s noha friss pénzek még nemigen érkeznek, a nyugalom abba az irányba hat, hogy a piacok felfelé mozduljanak. Éves szinten a feltörekvők nagy része, köztük a magyar piac is jobban áll, mint a fejlettek, s ez önmagában is vonzza a pénzt.

CÉGES KÉRDÉSEK. Persze nincs tőzsde rizikó nélkül, s szinte minden vezető magyar részvénynél akadnak bizonytalansági tényezők. Mi lesz a Mollal, ha enyhülnek a geopolitikai feszültségek, és esik az olajár? Miből veszi meg a román CEC-et az OTP, ha győztesnek hozzák ki a pénzintézet privatizációs tenderén? Mi lesz a Richterrel, ha erősödik a forint, vagy ha változik az orosz és a magyar gyógyszer-támogatási rendszer? Mikor tartja már meg végre közgyűlését a Magyar Telekom, s meddig tart a magyar kamatemelési ciklus, ami az osztalékpapírok árfolyamára is nagy hatással van?
Úgy tűnik, a hazai makrohelyzet benne van az árakban, ha hetente kétszer növeli a kormány az idei hiánycélt, arra is csak legyintenek a befektetők. A historikus tapasztalatok is arra utalnak, hogy minél tartósabban pihen meg a piac egy szinten, annál valószínűbb, hogy a kitörés felfelé történik majd. Abban megegyezik a szakértők véleménye, hogy a következő hetekben a vállalati gyorsjelentések mozgatják majd az árfolyamokat, s abban is konszenzus észlelhető, hogy nem várható a 20 ezer pont alatti szintek „újrafelfedezése”. Egyre inkább óvatos optimizmus körvonalazódik, ami persze egy pillanat alatt elillanhat, de mégis úgy fest, hogy a kamat- és árfolyamnyereség-adó bevezetése előtti utolsó nagy augusztusi bevásárlások során érdemes a részvényekkel is számolni.
