A használatba vett lakások száma 14 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké 20 százalékkal kevesebb, mint 2005 I. félévében volt. A jelentős visszaesés elsősorban a II. negyedévben következett be. Új lakásból az idén az első negyedévben 7118-at vettek használatba, 0,9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, az új lakások építésére kiadott engedélyek száma pedig 8 százalékkal 9858-ra csökkent.
Kevesebb önkormányzati beruházás
A lakásépítésben a korábbi években tapasztalt évközi ütemezettség 2006-ban megváltozott. A befejezett lakások számának évközbeni növekedése helyett a II. negyedévben 17 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint az év első három hónapjában. 2005 II. negyedévéhez viszonyítva pedig 25 százalékkal csökkent a befejezett lakások száma, és 30 százalékkal az új engedélyeké. Az első félévben a lakásépítés csökkenését erőteljesen befolyásolta a fővárosi építkezések visszaesése. Budapesten egyötöddel kevesebb új lakás épült, mint 2005 első felében. Ennél nagyobb arányban, 27 százalékkal csökkent itt a vállalkozói, illetve 30 százalékkal az eladásra szánt lakásépítés, miközben a lakossági építkezések egyharmaddal nőttek.
A városok lakásépítése éppen ellenkező irányba változott: az átlagosnál kisebb, 10 százalékos visszaesés mellett az értékesítési célú, vállalkozói lakásépítés növekedett, és kevesebb lakást építtettek természetes személyek. A településtípusok közötti ellentétes irányú folyamat eredőjeként országos átlagban 2005-höz képest nem változott a két fő építtetői csoport súlya: a természetes személyek és a vállalkozások adják most is a lakásépítés 54, ill. 42 százalékát. Az önkormányzatok fele annyi, 115 lakást sem építtettek, mint az előző év hasonló időszakában.
A fővárosban nagyobbak a lakások
Az új lakások átlagos nagysága 90 négyzetméter, a különböző településtípusokban eltolódott a kis- és nagylakások aránya. A fővárosban átlagosan 7 négyzetméterrel nagyobb lakások épültek, mint tavaly, míg a nagyvárosokban 8 négyzetméterrel, a többi városban 3 négyzetméterrel csökkent az átlagos alapterület. A használatba vett lakások száma 5 megye kivételével mindenütt csökkent. Tolna, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Fejér és Nógrád megyékben épült 5–40 százalékkal több új lakás, mint 2005 első felében.
Az üdülőépítés jelentősége csekély: 253 új üdülőegység építésére adtak engedélyt, és 223 felépült üdülőegység kapott használatbavételi engedélyt az első félév során. Az engedélyezett üdülőegységek száma 40 százalékkal, a használatba vetteké 54 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt.
Túlsúlyban az ipari épületek
1870 ezer négyzetméter lakóépület és 1850 ezer négyzetméter nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt 2006 első felében. A lakóépületeknél ez 16 százalékos csökkenést jelent, ezen belül a három- és többlakásos épületeknél 28 százalékos a visszaesés. A nem lakóépületekre vonatkozó új engedélyek összességében stagnálást mutatnak. Épületfajtánként viszont túlsúlyba kerültek az ipari épületek, amelyek a nem lakóépületek beépítendő területének felét adják.
2005 első félévéhez viszonyítva ipari célra másfélszer akkora terület beépítését tervezik, miközben új mezőgazdasági épületet 30 százalékkal, új kereskedelmi épületet 46 százalékkal kisebb területen kívánnak megvalósítani.
