Amíg Magyarország gazdasága nem lesz versenyképes, nem érdemes bevezetni az eurót – jelentette ki Járai Zsigmond. Úgy vélte, az intézkedések nem a versenyképesség javulásának irányába vezetik a gazdaságot.
Járai szerint az elfogadott megszorító intézkedések hatására növekednek az adóbevételek, az országban erősödik az állami centralizáció, ez rossz irány abban a tekintetben, hogy az ország, a magyar gazdaság versenyképességét növelni kellene a jövőben. A jegybank elnöke aláhúzta: világos strukturális reformok kellenek, mert eddig az egymást követő úgynevezett reformintézkedések szinte tökéletesen ellentmondtak egymásnak.
A jegybank elnöke emlékeztetett arra, hogy a forint 60 évvel ezelőtti, 1946. augusztus 1-jei bevezetése sikeres volt, lehetővé tette a gazdasági stabilizációt, de egyúttal előrevetítette a „kommunisták gazdaság rémuralmát”.
Beszédében utalt arra, hogy a forint 60 évvel ezelőtti bevezetését is többféleképpen ítélték meg már annak idején, az új nemzeti valuta bevezetésének időszakában. Számos közgazdász és a hivatalos politika is óriási sikernek tartotta a hiperinfláció felszámolásaként megjelenő forintot, a stabilizáció jelképeként emlegették az új nemzeti valutát, mások viszont már akkor rámutattak: a forint „rákosista pénz” és egyben a gazdasági diktatúra jelképe.
A konferencián Járai Zsigmond bejelentette: az emlékkonferenciának helyet adó új konferenciatermet Antall József egykori miniszterelnökről nevezték el, a rendszerváltás utáni első szabadon választott kormányfőről, akinek hivatali ténykedése idején valóságos gazdasági reformtok történtek az országban, egyebek mellett ekkor fogadták el a jegybank függetlenségét biztosító új törvényt is. Később ezt a törvényt többször módosították, a 2001-ben elfogadott új jogszabály teljes függetlenséget biztosított az MNB-nek.
