Legkevésbé azokra a társadalmi csoportokra jellemző az öngondoskodás, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá – állapítja meg a Medián, valamint a Széchenyi István Szakkollégium által a Generali–Providencia Zrt. megbízásából 2006 május–júniusában végzett felmérés.
Az egyik legfontosabb tanulság, hogy a magyar lakosság meglehetősen tájékozatlan a nyugdíjrendszerrel és saját nyugdíjkilátásaival kapcsolatban. A másfélezer 18–60 éves megkérdezett mindössze 44 százaléka tudta, hogy 62 év a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatár, s csupán 39 százalékuk volt tisztában azzal, hogy a szolgálati idő mely szakasza alapján állapítják majd meg a nyugdíjat. Érdekes, hogy míg a magasabb végzettségűek a legtöbb közéleti kérdésben tájékozottabbak, mint a kevésbé iskolázottak, e téren a helyzet éppen fordított: a 8 általánost végzettek 53 százaléka tudta, hogy a nyugdíjszámítás alapja a teljes szolgálati idő, míg a diplomásoknak mindössze 32 százaléka válaszolt így.
A felmérésből kiderül, hogy az aktív évekre jellemző jövedelemkülönbségek újratermelődnek a nyugdíjas években: az 50 év feletti korosztályban az átlagosnál nagyobb jövedelműek körében kétszer annyian készülnek nyugdíjas korukra, mint az átlag alattiak.
„Az adatok alapján sok egykori vállalkozó elszegényedett nyugdíjasként léphet a rendszerbe, s a potyautasok, nem tudván, mi vár rájuk, még örülnek is neki” – kommentálta a felmérés eredményét Csaba László közgazdász, a CEU, a Debreceni Egyetem és a Corvinus Egyetem tanára. Véleménye szerint a 24. órában vagyunk, szembe kell néznünk a nyugdíjrendszer fenyegető finanszírozási problémáival. A lakosságot érdekeltté kell tenni az öngondoskodásban, és a kedvezmények kiszámíthatóságát esetleg úgy is biztosítani lehetne, hogy a szerzett jogok néhány mondat erejéig bekerüljenek az Alkotmányba.
Paál Zoltán, a Generali–Providencia ügyvezető igazgatója szerint a helyzet rosszabb, mint ami a felmérésből kiderül. A legelterjedtebb öngondoskodási forma, az önkéntes nyugdíjpénztár sem hoz megoldást az esetek nagy részében, mivel az átlagos havi 3–4 ezer forintos befizetések a becslések szerint húsz év múlva mindössze havi 7–8 ezer forinttal toldják meg a majdani nyugdíjat. Ahhoz, hogy valaki valóban érezhető, havi több tízezer forintos kiegészítésre tegyen szert az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekből, legalább 7–10 millió forintot kell összegyűjtenie húsz év alatt a számláján.
