Bár a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint egyértelműnek látszik, hogy 2007. januárjától a minisztériumi ingatlanüzemeltetési és cégvagyonkezelési feladatokat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) látja el, mégis inkább bizonytalanságokról lehet hallani. Ugyan a határozat ez év végi határidőt szab a pénzügyminiszternek az egységes állami vagyonkezelési koncepció kidolgozására, eddig még semmi biztos szervezeti felállásról nem lehet tudni.
Egy korábbi elképzelés szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. a KVI égisze alatt működne, ám az MTI múlt heti – meg nem erősített – értesülése, miszerint László Csaba volt pénzügyminisztert kérték fel az ÁPV Zrt. vezérigazgatójának és Kamarás Miklós volt ÁPV vezérigazgatót pedig elnöknek, nem erre enged következtetni. Egyes vélemények szerint, ha ambíciózus és szakmailag elismert embereket szánnak a vállalat élére, akkor nagy valószínűséggel valami jelentősebb feladatot kínálnak a szervezetnek, mint egy év végi beolvadást vagy felszámolást.
Folyosói pletykák
Mindenesetre az ÁPV Zrt.-nél teljes a bizonytalanság: egyik nap ez van, másik nap más – fogalmazott a vállalat egyik munkatársa. Mint mondta, ők is leginkább folyosói hírekből, saját forrásokból és lobbykapcsolatoktól származó információkból tájékozódnak, de egyelőre még semmi biztosat nem tudnak.
Eddig annyi történt, hogy egy ideje már néhány ezzel foglalkozó bizottság és más testület koncepciókat készített, melyek eléggé különböztek egymástól – tudta meg a FigyelőNet ÁPV közeli forrástól. Volt olyan koncepció, amely szerint igazgatási rendszerben kellene továbbműködtetni az állami vagyonkezelést – például valamely minisztérium felügyelete alatt, főosztályi minőségben, de nem feltétlenül a minisztérium berkein belül, közalkalmazottakkal és köztisztviselőkkel – és volt olyan is, amely azt mondta, hogy gazdasági társaságok és az állam vállalkozói vagyonának kezelése csak egy erős gazdasági társaság vagy holding felügyelete alatt lehetséges – tette hozzá forrásunk.
Erről a koncepcióról tudomásunk szerint nem az ÁPV Zrt. dönt, a privatizációs szervezet csupán részt vett a szakmai háttéranyagok összeállításában. Egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy készen van a rendszerek tervezete, csak lépni kellene és valamelyiket elfogadni. Ám egy másik forrás szerint nincs már alternativa a kérdésben, az anyag kész van, már csak át kellene vinni a döntéshozói fórumokon.
Ki lesz a „nyertes”?
Hogy végül ki lesz a „nyertes” ebben a futamban, az új szerv (ha lesz) hogy fog kinézni, milyen cégportfólióval, mekkora szervezettel és hány fővel fog működni, azt most még nem lehet tudni, legalábbis az ÁPV Zrt.-nél nem tudnak róla.
A kormány 2006. június 30-i keltezésű határozatában egyrészt arról lehet olvasni, hogy a KVI lesz az egységes állami vagyonkezelő, gazdasági társaságokról és vállalkozói vagyonról (ÁPV Zrt.) viszont egy szó sem esik. Másrészt pedig arról is szól a hivatkozott határozat egy pontja, hogy mely állami tulajdonban lévő társaságokat kell még értékesíteni, arra viszont nem ad választ, hogy ez utóbbit ki fogja elvégezni – hívta fel a figyelmet informátorunk.
Egy azonban biztos: e határozat szerint jó pár társaság van még, amely értékesítésre vár. Az ÁPV Zrt. portfóliójában is találhatók még eladható részesedések, társaságok, továbbá a minisztériumoknál is sok – jelenlegi ismereteink szerint – az államreform-törekvések keretében felszámolásra és értékesítésre váró cég van.
A kormányrendelet szövege mellett azonban az is utalhat arra, hogy inkább az ÁPV Zrt. válik a KVI részévé, hogy az ÁPV Zrt. az utóbbi években folyamatos leépítésen ment keresztül. A jelenleg 185-190 embert foglalkoztató vállalatnál 2003 óta évente 10-20 százalékos létszámcsökkentést hajtottak végre, ahogy az általuk kezelt cégek száma és a feladatuk is csökkent. Továbbá, ha a KVI és az ÁPV Zrt. méretét vesszük figyelembe, akkor logikusabbnak tűnhet egy olyan lépés, miszerint a kisebb vállalatot olvasztanák be a nagyobba, ez esetben azonban felmerül a kérdés: minek az “erős vezetés”?
