Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint a konszenzusnál nagyobb, fél százalékpontos hétfői kamatemelés azt jelzi, hogy a „fokozatos” szigorítás meghirdetése óta változás történt az MNB alapállásában, és ezzel a fokozatosság definíciójában is, de ez jó eséllyel nem jelenti azt, hogy most fél százalékpontos emelések sorozata kezdődött.
Kárpótlás
Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke a kamatemelés bejelentése után az MTI-nek azt mondta: a hétfői 50 bázispontos emelés meglepte a piacot, de valószínűleg kevésbé, mint múltkori 25 bázispontos szigorítás. Desbarres szerint egyelőre nem világos, hogy az elmúlt egy hónapban mi tette „héjábbá” a jegybankot, de valószínű, hogy az MNB a múlt havi csalódásért akarta kárpótolni a piacot az agresszívabb emeléssel.
Emellett a nemzeti bank jó eséllyel úgy érezte, hogy inflációkövető intézményként legalább fél százalékpontos emelés szükséges hitelessége helyreállításához.
A Crédit Suisse vezető londoni elemzője szerint az MNB valószínűleg azt is reméli, hogy a most végrehajtott 50 bázispontos emelés elejét veheti a további agresszív emelések szükségszerűségének.
Desbarres szerint az MNB valószínűleg nem gondolja úgy, hogy 6,75 százalékon megállhat, de az is biztosra vehető, hogy a hétfői kamatdöntés nem egy fél százalékpontos emelésekből álló szigorító ciklus kezdete. Valószínűsíthető, hogy a következő néhány hónapban az MNB nem lép, adatokra várva arról, hogy a kormány egyensúlyi csomagjának milyen inflációs hatása lesz, és megvárva egyben, hogy mit csinál az eurójegybank és Fed, tette hozzá.
Desbarres közölte: azzal számol, hogy az idén még egy hasonló emelés lesz, és ha valóban beindul az egyensúlyi program, jövőre akár vissza is fordulhat a mostani szigorítási menet.
Magasabb lehet az infláció
Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni központjának európai feltörekvő piaci konzultánsa is azt mondta az MTI-nek: nyilvánvaló módosulás történt az elmúlt egy hónapban a Monetáris Tanács gondolkodásában, hiszen a múlt hónapban, amikor a forint nagyobb nyomás alatt állt, mint most, csak negyed százalékpontot emeltek, „és még az is kompromisszumos megoldás volt”.
A jövő hónap elején kijövő jegyzőkönyv várhatóan megmutatja, hogy mi okozta ezt az eltolódást az alapállásban; már most tudható azonban, hogy az MNB még a 2008-as inflációt is az eddig előrejelzettnél magasabbra várja, ami önmagában változás az elmúlt hónaphoz képest, mondta az elemző.
Sampson azt mondta: a módosulás miatt most már legalább 7,00 százalékos kamatszintet vár az év végére, felfelé ható kockázatokkal. Arra a kérdésre, hogy a Monetáris Tanács ezek szerint ejtette a fokozatos szigorítás korábban meghirdetett célját, az HSBC térségi elemzője azt mondta: nem feltétlenül, csak „az a kérdés, hogy a fokozatosságot miképp határozzák meg”.
Meredekebb emelések jöhetnek
A Dresdner Bank londoni befektetési részlege (Dresdner Kleinwort) is azt írta a hétfői kamatemelés után kiadott elemzésében, hogy jóllehet az MNB eddig fenntartotta a fokozatos emelésre vonatkozó nézetét, a hétfői lépés után bizonytalanabbá vált, „hogy ez most 25 vagy 50 bázispontos emeléseket jelent-e”.
A DrK ugyanakkor üdvözlendőnek nevezte a hétfői emelés mértékét, mert az szerinte arra utal, hogy az MNB nem kockáztat az infláció és az árfolyam terén, és el akarja kerülni a további jelentősebb forintleértékelődést a következő hónapokban.
A londoni Dresdner-elemzők szerint a további szigorítás mértéke az egyensúlyi csomagnak az augusztus és szeptemberi fogyasztói inflációra, de főleg a következő hónapok inflációs várakozására gyakorolt hatásától függ.
A cég mindenesetre az eddigi 7,00 százalékról 7,50 százalékra emelte az év végi magyar jegybanki kamatszintre adott előrejelzését, megjegyezve ugyanakkor, hogy a jegybank szigorúbbá vált alapállása valószínűleg támogatást ad a forintnak, miközben a kötvénypiaci hatás rövid távon jó eséllyel negatív lesz.
