Gazdaság

Százmilliárdot bukhat az állam a reptérperen

A büdzsében titkos hiányemelő tételként szereplő százmilliárdos összeg a ferihegyi reptér Orbán-kormány alatt kitett kanadai tulajdonosáé lehet. A reptérper hamarosan zárul.

Egyetlen per jelenti a költségvetés nagy titkát: az állam nagy valószínűség szerint még az idén kénytelen lesz kifizetni 60-70 milliárd forintot a kanadai Airport Development Corporationnek (ADC), ha elveszíti a cég által még 2002-ben indított pert. Az eljárás Londonban folyik, egy nemzetközi választott bíróság előtt, és a magyar állam a szakértők szerint vesztésre áll – írja a Népszabadság.

Az ügy alapja a Ferihegyi reptér 2001-es visszaállamosítása. Az ADC 1996-ban nyerte el a budapesti légikikötő 2B utasforgalmi épületének építési és a reptér üzemeltetési jogát. A Horn-kormány idején kötött szerződés alapján az ADC és a magyar állam közös cége, a Ferihegyi Utasterminál-fejlesztő (FUF) Kft. 1998 decemberétől üzemeltette a repteret. Ám a Fidesz-kormány kitette a céget Ferihegyről, és a repülőtér üzemeltetését a nem sokkal korábban alapított Budapest Airport Rt.-re bízta egy 2001. decemberi kormányrendelet alapján. (E társaság többségi tulajdonát, ezzel együtt a Ferihegyi repülőtér 75 évre szóló üzemeltetési jogát szerezte meg tavaly decemberben az angol BAA 464,5 milliárd forintért.) Az 1997 februárjában született haszonbérleti szerződés alapján viszont a FUF Kft. legalább 2010-ig üzemeltethette volna a 2B-t, ennek alapján a követelés a befektetett pénzből és az elmaradt haszonból adódik, no meg a kamatokból.

A Pénzügyminisztériumban ugyanúgy nem beszélnek az állam ellen folytatott perek állásáról, ahogyan a büdzsében hiányemelésként meghatározott százmilliárd forintról sem. A százmilliárd körüli összeg a hivatalos közlés szerint olyan ügy, „amelyet a kormány üzleti érdekeit szem előtt tartva nem kíván nyilvánosságra hozni”. A kormánynak igazán kevés olyan üzleti ügye lehet, amely titkolható, legalábbis az adatvédelmi és az államháztartási szabályok szerint. Ezek vagy privatizációs ügyeletek (amelyek bevétellel járnak és nem kiadással), vagy titkosszolgálati beszerzések – ám az összeg nagysága ezt nem valószínűsíti.

Úgy tudni: a kanadai befektető még másfél évvel ezelőtt is hajlott volna a peren kívüli egyezségre – akkor ennél állítólag jóval kevesebbel is beérték volna. Ezt akkor politikai okokból senki sem merte felvállalni. Most a magyar kormány könyebben kötne egyezséget, ám a kanadai befektető már inkább megvárná azt a pár hónapot az ítélet végéig.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik