Eredményesen munkálkodott a TOP 100 derékhada tavaly – vonja le a következtetést a Dun & Bradstreet (D&B) árbevétel szerint összeállított toplistájából Czakó Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének igazgatója. Különösen kimagasló sikerek azonban nem voltak, ám annál a 74 cégnél, amely pozitív adózott eredménnyel zárta az évet – vagyis értéket termelt a tulajdonosának – a tőkearányos eredmény (Return on Equity, ROE) jobb, mint egy esztendővel korábban. A 74-es kör átlagosan 20 százalékos ROE-mutatót produkált, igaz, ezt igencsak felfelé húzza az IBM Data Storage Systems Kft., amely 790 százalékos értéket mutatott ki. Ez irreális, hiszen azt jelenti, hogy 4 milliárdos tőkére 34 milliárd forintos adózott eredményt ért el. Az ok valószínűleg a transzferárakban keresendő; ezek segítségével Magyarországon mutatnak ki eredményt, ahol – minden bizonnyal a korábban kapott kedvezmények okán – a mérlegadatok tanúsága szerint nem fizetnek adót. Szintén kimagasló, bár nem ennyire, a Panrusgáz Magyar-Orosz Gázipari Rt. csaknem 200 százalékos, s a BAT Magyarország Dohány Kereskedelmi Kft. majdnem 160 százalékos tőkearányos eredménye. A 74 profittermelő közül egyébként 15 nem fizet nyereségadót, ennek multinacionális cégeknél az adókedvezmény lehet az oka, de nem kizárt a korábbi évekről történt veszteség-elhatárolás sem.
A legfőbb „virilista” ugyanakkor a Mol: a legtöbbet adózó tíz cég nyereségadó-befizetésének 44 százalékát az olajvállalat állta. Második helyen a T-Mobilt magába olvasztó Magyar Telekom áll, a két első adóbefizetése a kétharmadát teszi ki az adófizetők TOP 10-ének.
KIUGRÓ EXPORT. A Mol lett a legnagyobb exportőr is: a konszolidált adatokba a kereskedő cégeinek a teljesítménye is beleszámít (a Slovnaft és az INA viszont nem). Aggodalomra ad okot, hogy 70 vállalat realizálja a teljes magyar export 55 százalékát. „Évek óta nagyon koncentrált a kivitel, és ez nem szerencsés. A kis- és középvállalatok nem exportálnak” – mutat rá Czakó Erzsébet. Összességében azonban a Százak export-árbevétele jelentősen, 10 százalékkal meghaladta az előző évit. „Ez annak fényében különösen szép, hogy a tavalyi erős forint nem kedvezett a kivitelnek” – mondja Turi Ferenc, a Capitol Consulting Group ügyvezető partnere. Ráadásul 2003-ról 2004-re csak 0,2 százalék volt az exportbővülés.
A TOP 100-ba tartozó cégek reálértéket tekintve nem produkáltak különösebb árbevétel-növekedést. Az olajipar és a vegyipar átlagon felül teljesített, ám ezt az olajárak emelkedése magyarázza. Az építőipar az állami infrastruktúra-fejlesztéseken hízott: árbevétele 33 százalékkal nőtt. Elgondolkodtató azonban, hogy ehhez mindössze 5 százalékos üzemieredmény-bővülés párosult. Ez utóbbi mutató a kiskereskedelemnél már második éve romlik, ami az öldöklő versenynek tudható be. E miatt Turi Ferenc azt valószínűsíti, hogy a nagy kereskedelmi láncok az áfanövekedést is „lenyelik” majd rövid távon. A szintén erősen versenyző telekommunikációs ágazatban ugyanakkor 49 százalékos volt az üzemi eredmény javulása, amelyet – gyakorlatilag stagnáló árbevétel mellett – felfelé húzott a Magyar Telekom.
Nem ad okot örömre a high-tech szektor (mikroelektronikai beszállítók és IBM) árbevételének alakulása, pedig ezt az ágazatot a kormány preferálja. Tavaly 5 százalékos volt a csökkenés, miközben 2004-ben 2 százalék, 2003-ban pedig még 20 százalék volt a bővülés. A 10-11 százalékos itteni létszámleépítés inkább a piacszűkülést, semmint a hatékonyság-növekedést mutatja, annak dacára, hogy az üzemi eredmény 65 százalékkal nőtt (utóbbit ugyanis az IBM már említett adatai generálhatták).
ELBOCSÁTÁSOK. Szinte minden szektorban létszámleépítés történt tavaly; ez alól kivétel az építőipar, amely 15 százalékkal bővítette foglalkoztatottainak számát. A Flextronics hatalmas, 55 százalékos árbevétel-visszaesést szenvedett el, nyilvánvalóan a termelés Távol-Keletre történő telepítése miatt. Így nem csoda, hogy létszáma is csaknem 4 ezer fővel, 9 ezer közelébe süllyedt. Abszolút értékben ennél nagyobb, 5,8 ezer fős létszámleépítést csak a MÁV mutatott ki, ám ott a tevékenység-kiszervezés áll a dolog hátterében. A tíz legnagyobb foglalkoztatóból hat (MÁV, Magyar Posta, Mol, GE, Magyar Telekom és Flextronics) a legtöbb alkalmazottat elbocsátó vállalat is egyben. A kereskedelmi cégek átrendeződését mutatja, hogy a Metro 670 embert bocsátott el, miközben a Tesco és a Spar dinamikusan, egyenként ezer fő fölött növelte létszámát. A legtöbb munkahelyet teremtők között van még a Suzuki, a Bosch, a Denso, a Teva, a Richter, a Chinoin, a Videoton, az Electrolux, a Betonút és a Colas-Hungaria. Ugyanakkor a Videoton az egyik legkevésbé hatékony is a TOP 100-ból: egy alkalmazott mindössze 7,66 millió forint árbevételt állított elő tavaly. „Az előző évben 1600 embert bocsátottak el, most ezek egy részét visszavették. Társadalmi szempontból jó, ha a cég úgy nő, hogy embereket vesz fel, de a túlélés szempontjából már nem annyira. Mi lesz, ha alkalmazkodnia kell?” – teszi fel a költői kérdést a Vállalatgazdaságtan Intézet igazgatója. Létszámhatékonyság szempontjából a Danubius Szálloda Nyrt. a Videotonhoz hasonlóan gyenge mutatót produkált, de a lista alján változatlanul a MÁV és a Magyar Posta áll, 4,67 millió, illetve 4,24 millió forint egy főre jutó árbevétellel. (A létszámadatot szolgáltató 95 vállalat átlaga 23 millió forint.)
ÁLLAMIAK MÍNUSZBAN. A veszteséges cégek között két olyan vállalat van, amely már tavaly felélte a saját tőkéjét: a Malév és a Sanmina-SCI elektronikai gyártó. A saját tőke több mint ötödét hat cég vesztette el, ugyanannyi, mint tavaly, s közülük kettő 2005-ben is szerepelt a listán: a Malév és a MÁV. „Ez a két cég jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az állami szektor legnagyobb vállalatai számottevően, 75 milliárd forintra növelték összesített üzemi veszteségüket; 2004-ben még 45 milliárd volt a közösen összehozott negatív eredmény” – emlékeztet Turi Ferenc. Mint hozzáteszi, a Magyar Posta viszont 4,3 milliárd forintról 6,8 milliárdra javította üzemi eredményét, bár ez aligha lesz elegendő ahhoz, hogy talpon tudjon maradni a 2009-es piacnyitás után.
 |
A klubról
A Dun & Bradstreet Hungária Kft. évek óta összeállítja a 100 legnagyobb árbevételű magyar vállalkozás listáját a cégek által megadott adatokból. Az idén 36 milliárd forint feletti árbevétellel lehetett bekerülni a klubba, ami csökkenés a tavalyi 39 milliárdos küszöbhöz képest. Valószínűleg szerepelne a listán az Auchan Kft., a Porsche Hungaria Kft., a Penny-Market Kft., a Plus Élelmiszer Diszkont Kft., a Sony Hungária Kft., a Magyar Hipermarket Kft. (Cora), a NABI Nyrt., a Csemege-Match Zrt., a Nokia Hungary Kft., a Sanyo Hungary Kft., a BKV Zrt., a Hungarotabak-tobaccoland Zrt., a Toyota Motor Kft., a Renault Hungária Kft., a Mondi Business Paper Zrt., az Imperial Tobacco Kft., de ezek a cégek nem adtak adatot. Kimaradt még a Kögáz Zrt., mert az E.On konszolidációs köréhez tartozik, a Procter & Gamble Kkt., mert június 30-án zárják az üzleti évet, a Pick Szeged Zrt., mert a Délhús tulajdonába került, a T-Mobile Rt., mert beolvadt a Magyar Telekom Nyrt.-be és a Jabil Circuit Kft., mert az évet augusztus 31-én zárják. |
|
|
|
|
