Csak nagyon gyökeres változtatásokkal, egy megfelelően kiválasztott, képzett elnökkel lehet túllendülni a jelenlegi helyzeten – állapítja meg a Magyar Rádió (MR) 2005-ös éves üzleti beszámolója. A Magyar Rádió Közalapítvány (MRKA) kuratóriumi elnöke szerint éppen ez volt a legmeggyőzőbb érv Such György mellett: elnök kell a közrádió élére. Gellért Kis Gábor azért hozzáteszi, hogy Suchnak világos, áttekinthető gondolatai vannak, és a politikai támogatottsága sem hiányzik.
A rádió előző elnöke, Kondor Katalin megbízatása tavaly augusztusban járt le, azóta nem talált az MRKA megfelelő jelöltet a Bródy Sándor utcába. Such Györgyöt ugyan már tavaly májusban is jelölték a posztra, de akkor a nagykuratóriumtól nem kapta meg a kétharmados támogatást. A Magyar Rádiónak, mivel nem volt, aki döntsön róla, az idei évre nincs elfogadott üzleti terve. A közmédium takaréklángon működik, a költségvetési támogatás 90 százalékát használhatja (üzleti terv hiányában a kuratóriumi elnökség visszatarthat pénzt), ezért egyre csak sorakoznak a kifizetetlen számlák. Ráadásul az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra (ekho) való áttérést az új elnökre hagyta az átmeneti vezetés.
Such György – korábban a Magyar Televízió elnökhelyettese, illetve a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese – megválasztásakor azt mondta, szeretné visszaállítani az intézmény tekintélyét, és mindemellett üzletileg is sikeressé tenni a rádiót. Erre annál is inkább szükség van, mert az irányítatlan intézmény pénzügyi helyzete egy éve folyamatosan romlik. A rádió a 2005-ös évet 2,4 milliárdos mérleg szerinti veszteséggel zárta, ami annyit tesz, hogy egyetlen év alatt 2,8 milliárddal rontott a mérlegén (lásd a táblát). Az MRKA által végül elfogadott ideiglenes üzleti terv fűnyíróelvszerűen a rádió majdnem minden területén 10 százalékos költségcsökkentést írt elő. Ezzel párhuzamosan visszatartották a külsős munkatársaknak kifizetendő összegeket, megvonták a prémiumokat, nem költenek külföldi utakra, és nem vesznek fel új munkatársakat. Gellért Kis Gábor azt mondta, az általános elvonás eltörlésének feltétele egy végleges üzleti terv 2007-re, amit szerinte az új elnök személye végre garantál.
 |
Nehéz szülés
Such Györgyöt tavaly májusban már jelölte a rádió kuratóriumi elnöksége az intézmény élére, de akkor a nagykuratóriumtól nem kapta meg a bizalmat. Az elnökség kormánypárti tagjai aztán a választások közeledtével, majd a koalíció győzelmével egyre inkább úgy gondolták, a baloldal iránt elkötelezett elnök kell a közrádió élére. A mostani fordulón több kísérlet után a kuratóriumi elnökség végre megint meg tudott egyezni az elnökjelölt személyében. „Úgy érzem, a politikai konszenzussal megválasztott elnök újra tartást tud adni a rádiónak, de ehhez időt kell neki adni” – vélekedett Szadai Károly fideszes kurátor. Végül most sem sok hiányzott a kudarchoz: az elnökség által javasolt jelölt a győzelemhez minimálisan elegendő, 19 igen szavazattal kapott bizalmat az időközben megváltozott összetételű nagykuratóriumtól. |
|
|
|
|
REKLÁMHIÁNY. Az MR gazdálkodásának egyik legnagyobb hiányossága a reklámbevételek körül keresendő – ezt a társaság éves üzleti beszámolója is elismeri. A három adón (Kossuth, Petőfi, Bartók) futó reklámokból tavaly összesen 964 millió forint folyt be a kasszába; ez a 2005-ös összes rádiós reklámköltés mindössze 8,5 százaléka. Az MR kereskedelmi igazgatója szerint a rádiók a televíziók túlsúlya miatt nem rúghatnak labdába. „A médiatörvény szerint a két országos kereskedelmi tévécsatorna óránként 12-12, együttesen 24 perc reklámot sugározhat. A rádiók ezért elesnek azon megrendelők egy részétől, akik reális piaci körülmények között náluk hirdetnének” – mondta Hócza Kálmán. Such György ennél optimistább: szerinte a mai szempontoknak megfelelő értékesítő csapattal jelentősen növelhető a rádió reklámbevétele.
Az új vezetőnek kemény személyi döntéseket is kell hoznia. A színlelt szerződések felszámolása miatt több, eddig papíron külsősként (vállalkozóként), valójában belső munkatársként dolgozó rádiós szerződését újra kell tárgyalni. Információink szerint az MR Rt.-t az átmeneti időszakban irányító alelnökök egyszerűen figyelmen kívül hagyták azt a július elején lejáró moratóriumot, ameddig a cégeknek rendezniük kellett a színlelt szerződéseket. Mindenki az új elnökre várt, így sokaknak nem hosszabbították meg a szerződését. Úgy tudjuk, 60-70 olyan munkatársa van a rádiónak, akik – bár szerződésük nincs – bejárnak dolgozni, és abban reménykednek, hogy az új vezető szerződést köt majd velük. Such György a Figyelőnek azt mondta, nemrég értesült erről, és mihamarabb leül tárgyalni a kialakult helyzetről.
„A közrádióban nem lehet tovább halogatni a hatékonyság növelését sem” – mondta Gőblyös István távozó gazdasági alelnök, aki szerint a színlelt szerződések megszüntetése jó alkalom arra, hogy teljes fizetésért ne foglalkoztassanak olyanokat, akik hetente mindössze egyetlen műsort készítenek. Át kell gondolni az adófőszerkesztőségek helyzetét is. A volt gazdasági alelnök szerint a napnál is világosabb, hogy nincs szükség például a Külföldi Adások Főszerkesztőségére. „Aligha akad olyan ember, aki rövidhullámon egy más nemzet adását hallgatná” – véli Gőblyös, hozzátéve: a külföldi adások terjesztése és készítése évi 300-400 millió forintot visz el.
TÚL SOKAN. Lassan nincs vezető a rádió környékén, aki ne látná be, hogy az MR több mint 1300 fős létszáma erősen túlméretezett. A személyi jellegű kiadások az intézmény költségeinek csaknem felét teszik ki, ennek ellenére tavaly március elsejével 6 százalékos általános béremelés történt. „A rádió valóban túl nagy létszámmal működik, de ezt csak akkor lehet racionalizálni, ha már feláll az új szervezeti struktúra. Akkor látszik majd, hol van többlet, hol hiány” – mondta Such György. Pályázatában a közmédium „megrendelő rádióként” szerepel, így kevesebb állandó munkatársra és szerkesztőségre lenne szükség.
Az új elnök új vezetőkkel képzeli el a közrádiót. Such a jelenlegi gazdasági alelnöknek már fel is mondott, és új embereket szeretne olyan kulcspozíciókba is, mint a marketingigazgató, a műsorokért felelős alelnök (utóbbi poszt eddig nem is létezett). A három rádióadónak közös főszerkesztője lenne, aki a programigazgatóval együtt felelne a tartalomért. Az új elnök meglepetésembereket ígér. Politikailag konszenzusos személye lehetőséget teremt arra, hogy olyan szakemberek is pozíciót vállaljanak az MR-nél, akik eddig a közrádió háza tájára sem néztek.
|
Elnöki tervek
• A rádió létszámának folyamatos, éves átlagban legalább 5 százalékkal való csökkentése, több esztendőn keresztül
• Hatékonyabb szerkesztőségi struktúra
• Prémiumrendszer az üzleti tevékenységben közvetlenül érintett vezetők, munkatársak számára
• A reklámértékesítési igazgatóság átszervezése
• A rádió kommunikációs tevékenységének javítása (pr, reklám, márkaépítés, műsorpromóció)
• Szigorúbb műsorkészítői szerződések
• Az MR birtokában lévő hanganyagok hatékonyabb védelme, értékesítése
• Még több pályázati pénz
• Az RTV Részletes műsorújság megújítása
• A fő tevékenységhez kapcsolódó vállalkozások (például merchandising, lap- és CD-kiadás) indítása
• Néhány éven belül korszerű székház |
|
|
|
|
