Hétfőn adta be ajánlatát az OTP a másfél milliárd eurós mérlegfőösszegű romániai takarékpénztárra, a CEC-re (Casa de Economii si Consemnatiuni), s ha minden jól megy, két hónapon belül döntés születhet a pályázatról. Az OTP mellett azonban a Raiffeisen és a Görög Nemzeti Bank is versenybe szállt a régóta fókuszlistán lévő, Romániában a „nép bankjaként” emlegetett CEC megszerzéséért.
A CEC nem elsősorban 4,3 százalékos piaci részesedése okán érdekes az OTP számára, hanem azért, mert 1400 kirendeltségén keresztül Románia minden szeglete elérhető. Emellett 3,1 millió ügyfele jó alapot jelent újabb szolgáltatások bevezetésére. A CEC esetleges megszerzésével az OTP beléphet Romániában a középbankok felső kategóriájába, ahonnan elérhetővé válik a 10 százalékos piaci részesedés ebben a gyorsan fejlődő régióban. A siker azonban korántsem biztos: az ellenfelek erősek, miközben az OTP-t soha nem várták kitárt karokkal a román bankprivatizációk során.
A CEC 158 millió eurós saját tőkéje az ingatlanok újraértékelésével 200-250 millió euróra rúghat. A régióban a könyv szerint érték négyszerese-ötszöröse alatt igen nehéz bankot venni, ám a CEC vételára inkább a saját tőke háromszorosa körül alakulhat. Bár nagy az ügyfélbázisa, a bank infrastruktúrája elavult, s az informatikai fejlesztés mellett a termék- és szolgáltatáspaletta korszerűsítése is várat magára. Ezért a CEC-et valószínűleg más mércével mérik a befektetők. A meglévő problémák ellenére a bank 69,9 százalékos részvénycsomagjáért könnyen adhatnak akár 500 millió eurót is. Ugyanakkor szemmel láthatóan éles ellentét van a potenciális befektetők, illetve a román kormány árelképzelése között.
Amennyiben az OTP lenne a befutó, akkor a banknak az akvizíciói finanszírozásához már tőkeemelésre lenne szükség – saját erőforrásokból és alárendelt kölcsöntőkéből ezt az akvizíciót már nem tudná finanszírozni. Így nagy valószínűséggel egy-két éven belül nem tudna megszerezni újabb jelentős pénzintézetet.
Az OTP azonban nem mindent tett fel egy lapra. A román bankpiac magas növekedésének kihasználására létezik egy B terv is: a saját tulajdonban lévő, sokkal kisebb helyi bank fejlesztése. Ezzel a stratégiával ugyan hiú ábránd a 10 százalékos piaci súly elérése, de jóval kisebb ráfordítások mellett kialakítható egy, a teljes országot lefedő eredményesen működő bank.
A CEC megvétele az elmúlt hónapok bankvásárlásai fényében csak egyetlen, bár fontosnak tűnő epizód lehet az OTP életében. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a szükséges tőkeemelés miatt ez az akvizíció talán minden idők legnehezebben kommunikálható terjeszkedési döntésének bizonyulhat, azaz a befektetetők rövid távon akár részvényeladásokkal is reagálhatnak egy sikeres pályázatra.
