Mindig is az oroszok kezében volt a gázcsap, vagyis gyakorlatilag semmi sem változik – adott gyors és tömör helyzetértékelést egy energiapiaci elemző, miután az E.ON és a Gazprom nyilvánosságra hozta: megállapodtak a magyar gázszektort, illetve egy nyugat-szibériai gázmezőt érintő részvénycsere üzletről. Hosszú hónapok óta folyt az egyeztetés az orosz állami gázóriás és Európa legnagyobb magántulajdonú energiaipari csoportja között. A tét egyik oldalon sem volt csekély. Az E.ON ugyan 6 százalékban tulajdonos a Gazpromban, ám hosszú távon stratégiai kérdés számára, hogy közvetlenül is hozzáférjen a nyugat-európai piac ellátásában egyre fontosabb orosz gázkészletekhez. A szóban forgó Juzsno-Russzkoje mező készletét 700 milliárd köbméterre becsülik; termelésbe állításához 1 milliárd eurót kell befektetni, a termelés 2007-ben kezdődik, és évente 25 milliárd köbméter földgázt vinnének innen a piacra. Az oroszok számára ugyanígy alapvető az európai piaci jelenlét megerősítése.
Wulf Bernotat és Alekszej Miller, az E.ON illetve a Gazprom elsõ emberei. Összeborultak.
Eredetileg arról volt szó, hogy az oroszok a német céggel együtt tesznek ajánlatot a Molnak a gázüzleti társaságokra, végül azonban csak az E.ON szállt versenybe 2004-ben. Akkoriban ágazati megfigyelők még csak arra mertek volna nagyobb összegű fogadásokat kötni, hogy a Moltól megvásárolt földgáztároló, illetve ellátó cégekbe a németek beengedik majd az oroszokat, de az E.ON itteni áram- és gázszolgáltató leányvállalatait tömörítő E.ON Hungária Zrt.-ben (főbb érdekeltségeit lásd külön) történő Gazprom tulajdonszerzésről még szó sem volt. Ez év elején azonban már tudni lehetett, hogy a részvénycsere program nemcsak az időközben nevet váltó E.ON Földgáz Storage és E.ON Földgáz Trade cégeket, hanem az áram és gázszolgáltató érdekeltségeket is érinti. Szakmai körökben már ekkor fellángolt a vita, vajon milyen következményei lesznek annak, ha a Gazprom közvetlenül, tulajdonosként is megjelenik a magyarországi energiapiacon.
Az ügylet
MIT KAP Az E.ON?
• 25 százalék mínusz 1 szavazat a Juzsno Russzkoje mezőben
MIT KAP A GAZPROM?
• 25 százalék plusz 1 szavazat az E.ON Hungária Zrt.-ben
• 50 százalék mínusz 1 szavazat az E.ON Földgáz Storage Zrt.-ben
• 50 százalék mínusz 1 szavazat az E.ON Földgáz Trade Zrt.-ben
AZ E.ON HUNGÁRIA ZRT. FŐBB ITTENI ÉRDEKELTSÉGEI
• E.ON Észak-dunántúli Áramszolg. Zrt.
• E.ON Dél-dunántúli Áramszolg. Zrt.
• E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.
• Közép-dunántúli Gázszolgáltató Rt.
• Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt.
„Kizárólag ellátásbiztonsági és árszabályozási szempontból vizsgáljuk majd az E.ON-Gazprom-üzletet” – közölte a Figyelővel Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke. A Mol-E.ON-megállapodás engedélyezésekor is ezek voltak a meghatározó szempontok. A MEH viszonylag gyorsan döntött az ügyben, s a hatályos gáztörvénynél szigorúbb feltételekkel engedélyezte a németek tulajdonszerzését. Brüsszel további feltételeket szabott. Megtiltotta például, hogy a Mol akár csak kisebbségben is tulajdonos maradjon a tárolásban és az ellátásban, s az E.ON nem szerezhet tulajdont a szállításban, amire pedig a Mollal kötött eredeti megállapodásban opciójuk volt. Ugyanakkor évente 1 milliárd köbméternyi földgázt nyilvános árverésen a szabadpiacra kell vinnie, ezzel is elősegítve a versenyt; az első ilyen árverést már meg is tartották. A MEH-nek egyébként nemcsak a földgáztárolásban és -ellátásban történő Gazprom tulajdonszerzést kell engedélyezni, hanem az E.ON Hungária Zrt. kisebbségi részvénypakettjének átadását is, mert a stratégiai döntések befolyásolására alkalmas részesedésről van szó.
FEJLESZTENÉNEK. A Gazprom révén tőkeerős befektető jelenik meg a gázüzletben, amelynek infrastruktúrája jelentős mértékben leromlott. Igaz, hogy elsősorban a Mol tulajdonában maradt gerincvezeték-hálózat sínylette meg azokat az éveket, amikor a mesterségesen alacsonyan tartott gázárak miatt kevés volt a pénz, de a földalatti tárolók bővítése is elkerülhetetlen, és a meglévő kettő mellé szükség volna egy harmadik nemzetközi betáplálási pont kialakítására is. Az ország földgázfogyasztása folyamatosan nő, ráadásul a csúcsidőszakokban jelentkező igény is egyre magasabb. A rendszer napi 94 ezer köbméteres fogyasztást képes ma kiszolgálni (az elmúlt télen ezt több ízben megközelítette a terhelés). A Gazprom már évekkel ezelőtt jelezte, hogy kész volna érdemi itteni tárolófejlesztésre. Az év eleji gázválságig kormányzati szinten erről hallani sem akartak, azóta viszont mindenki azzal büszkélkedik, hogy az orosz gáztársaság Magyarországon létesítene térségi gázlogisztikai központot.
