Jégkorongozott az Újpesti Dózsában, s külföldön is gyakran játszott Berkes György, ám nem fogadta meg az örökérvényű tanácsot, s nem maradt meg a hokiütőnél. Sokkal jobb üzleti lehetőséget látott ugyanis a kerékpárokban. A szegényes hazai választékra ráunt bicajosok már a rendszerváltás előtt igényelték volna az újfajta típusokat, így például a mountain bike-ot (MTB), amely sokáig hiányzott a divathullámokra immúnis hazai palettáról. Ám a beszerzést nehezítette, hogy nem volt liberalizált a kerékpárimport, a termék bejövetelére hónapokat kellett várni, amit – divatcikk lévén – a piac nehezen tolerált. Berkes úgy rövidítette le a várakozási időt, hogy Ausztriában megvette a bicikliket, kicsit besározta azokat, majd ártatlan arccal átkerekezett velük a határon. Négyszer fordult, majd itthon túladott a slaggal megtisztított járgányokon.
VÁMELTÉRÉS. Amikor a liberalizálás után már szabadon gurulhattak az országba a vágyott kétkerekűek, barátjával boltot nyitott Szentendrén; az árukészletet külföldi nagykereskedésekből töltötték fel. Útjaik azonban nem sokkal később különváltak: a társ nem mutatkozott túl merésznek a vállalások, rendelések tekintetében, így a költségeket éppen fedező, rossz helyen lévő boltot hamar megszüntették. Berkes második üzletét Budapesten, a Murányi utcában nyitotta. Hogy az Olaszországból kamionnal érkező árut ki tudja fizetni, magas kamatra pénzt vett fel, majd az eladott bringákból törlesztgetett. Nem sokkal ezután váltott. Felhagyott a késztermékek forgalmazásával, mert rájött: jobb, ha alkatrészekből maga szerel össze immár saját kerékpárt, annál is inkább, mert a komponensekre csak 10, kész kerékpárra viszont 20 százalék vámot kellett fizetnie. Becsukta hát második üzletét, hogy egy 800 négyzetméteres csarnokot béreljen. A beindításban a család segédkezett: édesapja összeszerelő sort hegesztett, művezetői feladatokat látott el, majd az üzem megnyitása után 20 alkalmazott munkáját irányította.
„Önállóan, nem nyugati partner segítségével építették fel gyárukat Berkesék” – húzza alá a lényeget Perjes Gábor, a kerékpár-forgalmazással foglalkozó Mounty Kft. tulajdonosa. Szerinte a családi vállalkozás javát szolgálta, hogy a tagok törekedtek arra: az alkatrészek a legjobb gyártóktól érkezzenek a mátyásföldi üzembe, ahonnan saját brandként gurultak ki az Olimpia névre keresztelt kerékpárok, eleinte kis tételben, a multinacionális áruházláncok megjelenésével pedig már nagyban. Ennek következtében az összeszerelő üzem működésének első évében 15 ezer járgányt ontott ki magából.
CSALÁDBAN. A fejlődés a cégformában is megmutatkozott. 1996-ban az egyéni vállalkozásból kft. lett, amelyet – ahogyan ma is – 70 százalékban Berkes György, 30 százalékban öccse, Berkes Gergely tulajdonol. Előbbi a kereskedelemért, a beszerzésért, az értékesítésért és a pénzügyekért, utóbbi a gyártásért és a fejlesztésekért felel. Még ugyanebben az évben megérkezett az első távol-keleti alkatrészszállítmány, s nem sokkal ezután a környező országokba és Oroszországba is kezdetét vette az export. A sikert a fejlesztéseknek, a piaci újdonságokra való gyors reagálásnak és a rugalmasságnak tulajdonítja Berkes György. A tulajdonos a növekedési mutatókon felbuzdulva vette meg a jól bejáratott Gepida kerékpárok forgalmazási jogát a felszámolás alatt lévő Warion Kft.-től, amikor a cég egyébként is új márkanevet akart bevezetni. A két termékcsalád összeszereléséhez egyre több alkatrészt vásároltak az unión kívülről, főleg a Távol-Keletről, annak ellenére, hogy az európai beszállítóknak többnyire 30 napra kellett fizetni, az ázsiaiak viszont előre kérték a pénzt.
Az időközben megnövekedett kapacitásgondokon egy 3,5 ezer négyzetméteres csarnok megvásárlása segített, még 1998-ban. Ezután Európa legjelentősebb kerékpár-kiállításán, Kölnben saját standdal lépett a nemzetközi porondra a cég, amely ma már évente három nagy nemzetközi kiállításon jelenik meg. Önmaguk népszerűsítésén kívül azért, hogy idejekorán kitapogassák a külhoni trendeket, a látottakat pedig beépítsék a termékeikbe. Van hová. Ma a két termékcsaládon belül 72 különböző modell létezik, s a szín- és méretválaszték tovább növeli ezt a számot.
 |
Sarokpontok
Az alkatrészeket a legjobb gyártóktól kell beszerezni
Nem szabad sajnálni a pénzt a nagy nemzetközi kiállításon való részvételre, mert ez a cég népszerűsítésén túl a külhoni trendek megismerésére is alkalmas
A világ másik végén céget alapítani kockázatos, és állandó jelenlétet igényel
A gyártás mellett célszerű saját boltokat is nyitni, ez közelebb visz a vásárlókhoz
A márkakiterjesztés segíti a növekedést: a bevezetett kerékpár márkanevet érdemes lehet más sporteszközökre és ruházatra is ráhúzni |
|
|
|
|
A cég a speciális biciklik gyártásával tűnik ki vetélytársai közül: portfóliójában tandemek is szerepelnek, a nosztalgiára fogékony vevők igényét pedig a retro vonal elégíti ki: a húszas évek vonalvezeté-séhez nyúltak vissza, feltámasztva a bikaszarvas, szoknyavédős, „old timer” bicajokat. A kerékpárok fő felvevőpiaca Hollandia, Németország, Ausztria, Horvátország és Belgium. „A kinti igényesség megtanított, hogyan kell jó kerékpárt gyártani” – fogalmaz Berkes, aki szerint jó irányba fejlődik a magyar piac. A dugók, az állandósult közlekedési káosz sokakat ösztönöz arra, hogy a kerékpárt válasszák alternatívaként. Ezt az is mutatja, hogy a legutóbbi Critical mass felvonuláson 32 ezer kerékpáros gurult az utcákra, mind több kerékpárutat követelve.
KELETI KALAND. Az árukészlet 80 százaléka exportra megy. A Berkes fivérek étvágyát a külföldi siker olyannyira megnövelte, hogy távoli piacok meghódítását is kitűzték. Ennek egyik lépése volt, amikor az Olimpia Kft. kínai és tajvani partnerekkel közösen kerékpárgyártó üzemet hozott létre Nanjing és Sanghaj között. A 100 százalékban zöldmezős beruházás 30 százalékos tulajdonosa lett az Olimpia Kft., a partnerválasztás azonban rosszul sikerült. A kínai üzlettárs, akitől korábban hat éven keresztül vásároltak alkatrészt, nem bizonyult megbízhatónak: elsikkasztotta a bevételt. A közös vállalat jelenleg felszámolás alatt áll. A tanulság Berkes György szerint az, hogy a távoli üzlet állandó jelenlétet igényel. A krach ismét a hazai vásárlók felé fordította a figyelmet, ahol évente 300 ezer kerékpár talál gazdára. A cég a hazai piachoz saját kiskereskedelmi egységek révén is közelíteni próbál: 2004 elején nyílt meg első sportáruházuk, amelyet újabb, hasonló jellegű bolt követett. A jövőben azt tervezik, hogy egész Európát lefedjék, de szeretnék a Gepida márkanevet más sporteszközökre – lécekre, futópadokra és hasonlókra, valamint ruházatra – is kiterjeszteni.
