Ami a technológiai szektorban egykor az IBM volt, majd pedig a Microsoft, az ma a Google. Ha a társaság valamelyik vezetője akár csak egy halvány említést tesz egy potenciális új termékről, a versenytársakon nyomban úrrá lesz az aggodalom, az elemzők és a sajtó pedig nem győzik latolgatni a várható hatásokat. A cég tavaly nyáron bevezette például azonnali üzenetküldő szolgáltatását. Ágazati megfigyelők válaszul hosszan ecsetelték, mekkora harcot vív majd a cég az America Online-nal, a Yahoo!-val és a Microsofttal. Legközelebb a Google online táblázatkezelő szoftverének júniusi bemutatásakor arról beszéltek, hogy a Microsoft Exceljének komoly kihívója akadt. Pár héttel később, amikor megjelent a Google Checkout nevű online fizetési rendszer, amely az eBay által működtetett PayPalnek támaszt konkurenciát, az újságok szalagcímekben tudatták, hogy a Google ki akarja nyírni a PayPalt.
A Google azonban korántsem olyan fenyegető, mint azt az efféle eltúlzott reakciók sugallják. Bár a társaság az elmúlt négy évben mintegy két tucat új szolgáltatással állt elő, ezek elemzéséből kitűnik, hogy az üzlet magját képező keresőüzletágán kívül – amelyben továbbra is messze megelőzi a Microsoftot és a Yahoo!-t – egyetlen más területen sem tudott piaci elsőséget kivívni magának.
A keresés után a cég második legsikeresebb terméke a Google Maps, ám világviszonylatban ez sem áll az élen, számos más fejlesztés pedig még kevésbé váltotta be a hozzá fûzött reményeket.
MÁSODVONALBAN. Nézzünk néhány példát. A comScore Media Metrix piackutató cég statisztikájából az derül ki, hogy a tavaly augusztus óta létező Google Talk üzenetküldő szolgáltatás csupán a tizedik helyen áll, s ötvenszer kevesebben használják, mint a piacvezető MSN Messengert. Egy másik piacfigyelő, a Hitwise kimutatása szerint a három hónapja működő Google Finance, amelyet az éllovas Yahoo! Finance riválisaként harangoztak be, egyelőre a negyvenedik helyen szerénykedik a pénzügyi weboldalak látogatottsági sorában. A Gmail levelezőrendszert, amely 2004-es indításakor néhány vetélytárshoz képest ötszázszor nagyobb tárkapacitást kínált, még mindig csak negyed annyian veszik igénybe, mint az MSN és a Yahoo! e-mail szolgáltatását; igaz, azóta az utóbbiak ledolgozták tárhely-hátrányukat.
Manapság, amikor az étteremkereséstől az ingatlanok adásvételén át a fényképcseréig egyre több szolgáltatás jelenik meg a weben, nem meglepő, hogy sokan előre a domináns internetes márkát kiáltják ki nyertesnek. Igen ám, csakhogy a kezdeti nagy felhajtás után a netes kereséssel nem összefüggő Google-szolgáltatások jó része hamar a feledés homályába merül. „Az emberek eleve a Google-nak adják a győzelmet, később viszont nem beszélnek arról, hogy a projektekből semmi sem lett. A cégnek terméktúltengése van. Fogalmuk sincs arról, miért állnak elő mindezekkel a termékekkel. A cash-flowjuk fantasztikus, de a termékek terén szörnyű a fegyelmük, ami veszélyes kombináció” – figyelmeztet Paul S. Kedrosky, a Ventures West Management kockázati befektetési társaság partnere.
Holnap-keresés
GOOGLE MAPS. Az online térkép a Google leginnova-tívabb nem kereső jellegű terméke, világszerte a második helyen áll, de 20 százalékkal kevesebben használják, mint a piacvezető MapQuestet.
BLOG SEARCH. A kilenc hónapja működő blogke-resőről azt gondolták, hogy le fogja taszítani az élről a Technoratit, ám az utóbbit egyelőre ötször annyian használják.
GOOGLE FINANCE. Három hónappal indulása után, a kezdeti nagy felhajtás ellenére, csak a negyvenedik a pénzügyi honlapok rangsorában, amelyet a Yahoo! Finance vezet.
ORKUT. A kapcsolat-fenntartó hálózat egyedül Brazíliában igazán sikeres. Az Egyesült Államokban látogatottsága kevesebb mint egy százaléka a MySpace-ének.
GOOGLE NEWS. A 40 nyelven működő hírszolgáltatás világszerte igen népszerű, az Egyesült Államokban azonban kevésbé. A második helyen áll a Yahoo! News mögött.
GOOGLE TALK. A tíz hónapja indított azonnali üzenetküldő hálózat világviszony-latban a tizedik legnépszerűbb, a piacvezető MSN-t ötvenszer többen használják.
FROOGLE. Bár mutat rá egy link a Google honlapján, a vásárlási keresőprogram világviszonylatban csak a nyolcadik helyen áll, közvetlenül az alig ismert Shop.com mögött.
GMAIL. A két éve létező e-mail szolgáltatás az indulása idején megszokottnál ötszázszor nagyobb tárhelyet kínált, de a riválisok szintén bővítettek, így a Gmailt ma csak negyedannyian használják, mint a Yahoo!-t és az MSN-t.
Az expanziós problémák azonban távlati kérdéseket vetnek fel: vajon a Google képes lesz-e kellőképpen diverzifikálni árbevételét, azaz elmozdulni a szövegalapú kis hirdetésektől, amelyek jelenleg összforgalmának 99 százalékát adják. „A Google még mindig olyan vállalat, amelynek egyetlen tevékenységből származik szinte a teljes bevétele” – mutat rá Scott Kessler, a Standard & Poor’s elemzője.
VÉSZES EGYSZERŰSÉG. A gond az, hogy valahányszor a Google újítani próbál, mindig azzal gyűlik meg a baja, ami keresőprogramját oly sikeressé teszi: az egyszerűséggel. Minimalista honlapja éles ellentétben áll a Yahoo-éval és az MSN-ével. Az emberek azért választják a Google-t, hogy gyorsan jussanak információkhoz. Így a vállalat nemigen zsúfolhatja tele honlapját az új termékekkel, mert ezzel veszélyeztetné az egyszerű interfészt és azt a népszerűségét, amely évi 6 milliárd dollárt hoz a kereséshez kapcsolódó hirdetésekből. Emiatt viszont a honlap látogatóinak 90 százaléka csak webhelyeket és képeket keres, más szolgáltatásokra nem kíváncsi.
Rontja a helyzetet az is, hogy bár a Google a legjobb programozókat veszi föl, új termékei kívánnivalókat hagynak maguk után a minőség szempontjából. A Google tisztviselői elismerik, hogy néhány újabb termék nem jött be, de hozzáteszik, hogy a magas kudarcráta – akárcsak sok más innovatív cégnél – be van építve a stratégiába. Marissa Mayer keresőtermékekért és használói tapasztalatokért felelős alelnök úgy becsüli, hogy a termékek akár 60-80 százaléka is befuccsolhat. A cél azonban a kockázatvállalás ösztönzése, hogy aztán az életben maradók tényleg befuthassanak. „Előre tudjuk, hogy ki kell dobnunk sok terméket. De az emberek azokra fognak emlékezni, amelyek igazán számítanak és nagy használói potenciált rejtenek” – mondja Mayer.
Ez utóbbiak közé tartozik a Google Maps, amely innovatív technikai és kényelmi megoldásainak köszönhetően egyedül a MapQuest mögött marad el az internetes térképek versenyében. A megoldás annyira népszerű lett, hogy más cégek külön szolgáltatásokat építenek köré, amelyek segítségével a használók tájékozódhatnak például egy adott terület ingatlankínálatáról vagy bűnözési statisztikájáról. Hasonlóképp nagyon sikeres a négy éve működő, 40 országban és nyelven híreket közlő Google News. Használóinak száma tavaly az Egyesült Államokon kívül 600 százalékkal nőtt, miáltal a második leglátogatottabb híroldallá vált.
Összességében mindazonáltal úgy tűnik, a Google messze nem fogja elérni még a megcélzott 20-40 százalékos sikerrátát sem, ráadásul talpon maradó termékei közül is soknak közepes a teljesítménye. A kaliforniai Mountain View-ban található vállalati központban ezért belső vita folyik arról, miként lehetne jobban eladni az újdonságokat a keresőprogram használóinak. A Google évek óta a „füleket” alkalmazza, vagyis azokat a keresősáv fölött elhelyezett szöveges linkeket, amelyekkel öt különböző szolgáltatás vehető igénybe, köztük a kép- és hírkeresés. „Öt éve megy a vita arról, meddig lehet növelni a fülek számát, mielőtt a honlap olyan kaotikussá válna, mint a Yahoo!-é” – mondja a Google fogyasztói marketingért felelős igazgatói posztjáról tavaly távozó Doug Edwards.
ÖT FÜL NEM ELÉG. A termékkínálat bővülése nyomán öt fül ma már nem elég. Márpedig a felhasználók túlnyomó többsége link nélkül tudomást sem vesz egy termékről. Ezért nem tudott berobbanni a köztudatba például a Google blogkeresője, amelytől pedig nagyon sokat vártak. Tavalyi indulásakor sok megfigyelő azonnal temette az internet e szegletét uraló startup vállalkozásokat. „Bocs Technorati/Feedster/IceRocket. A játszmának vége” – lehetett olvasni szeptemberben a Google Rumors blogban. Nem lett vége. A felhasználók csak akkor találják meg a Google blogkeresőjét, ha a honlapon rákattintanak a „more” linkre, ezt viszont kevesen teszik meg. Így a Google eszköze csak hatodannyi forgalmat generál, mint a Technorati. „A Google-nak nem igazán volt hatása a piac e szegmensére” – jegyzi meg az IceRocket felfuttatásában segédkező Mark Cuban.
A probléma egyik megoldása az lehet, ha sikerül minél több felhasználót rávenni, hogy saját, személyre szabott honlapokat készítsenek a Google keresőprogramja körül, amire egy éve van lehetőség. Az ilyen honlapokra felkerülhetnek hírcímek a Google News-ról, részvényárfolyamok vagy a Gmailbe érkező levelek listája. A variálhatóság csakugyan arra ösztönzi az embereket, hogy feldúsítsák saját honlapjaikat. A Google azt állítja, hogy több tízmillió látogató hozott létre ilyen honlapot, bár azt nem tudni, hogy ezek közül hányat használnak rendszeresen.
Mindenesetre a társaság itt sem könnyíti meg a felhasználók dolgát. A „personalized home” link, amelyre kattintva el lehet kezdeni a személyre szabott honlap kialakítását, jól el van rejtve a keresőoldal tetején. Nem csoda ezért, hogy a lehetőséggel eddig csak a Google leglojálisabb használói élnek, nem pedig azok a tömegek, akiket a cég meg akar nyerni. „Olyan ez, mintha a lelkész a templomi kórusnak prédikálna” – fogalmaz Charlene Li, a Forrester Research elemzője.
DA VINCI-KÓD. A Google más módon is igyekszik növelni láthatóságát. A Sony Pictures stúdióval közösen kifejlesztett egy játékot A Da Vinci-kódhoz, amelyet a film májusi bemutatójával egy időben indított el. Az online rejtvények megoldásához a felhasználóknak többek között testre szabott honlapot kellett készíteniük. A társaság közlése szerint több mint százezer ember ment végig mind a huszonnégy rejtvényen. „Láthatták a Google számos olyan funkcióját, amellyel máskülönben nem találkoztak volna” – mondja Mayer.
Ám ha a Google-nak sikerül is egyre több felhasználóval megismertetni új termékeit, további feladat számára a minőség javítása. A legtöbb területen ugyanis, amelyet megcéloz, már bebetonozta magát valamelyik riválisa: a részvényárfolyamokra kíváncsi netezőknek ott van a Yahoo! Finance, a chat-mániásoknak az AOL Instant Messenger.
Óriási kapitalizációjával és keresőpiaci éllovas pozíciójával a Google-nak van ideje, hogy helyrehozza, amit elrontott, és megteremtse a hibákból való okulás kultúráját. A javítást szolgálja az is, hogy a cég temérdek adatot gyűjt az internetezők elvárásainak feltérképezése céljából. S ha meg akarja őrizni hírnevét a Szilícium-völgy fenevadjaként, nem is tehet mást, mint hogy olyan termékeket alkot, amelyekre ténylegesen van igény.
