Az üzleti várakozások márciustól tartó emelkedése júniusban megállt, az ipari, építőipari és kereskedelmi várakozások egyaránt romlottak. Az ipari várakozások egy éves szinte töretlen javulás után májusban stagnáltak, júniusban pedig valamivel kedvezőtlenebbé váltak.
A termelési színvonal és a rendelésállományok megítélése javult az előző hónaphoz képest, az exportrendeléseké nem változott, de a termelési kilátásokról és a saját termelésű készletekről alkotott vélemény romlott. Az áremelési várakozások mértéke kissé csökkent, az áremelést tervezők köre viszont nagyobb lett. Kissé romlott a foglalkoztatási szándék is.
Az építőiparban a február óta tartó kedvező tendencia júniusban megtört, az elmúlt három hónap termelésének, a meglévő rendelésállománynak valamint a foglalkoztatottak várható alakulásának a megítélése egyaránt romlott.
A kereskedelemben a január óta folyamatosan kedvezőbb értékeket mutató index júniusban enyhén visszaesett. Bár a válaszadók a májusinál is kedvezőbben ítélték meg eladási pozícióikat, rendelésállományuk, készleteik és várható üzleti pozíciójuk megítélése romlott.
A magyar gazdaság várható helyzetére vonatkozó várakozások minden ágazatban érezhetően, a fogyasztók körében pedig különösen romlottak.
A nagy zuhanás
A választásokat követő megszorító intézkedésekről szóló hírek már májusban is jelentősen – 13 ponttal – rontották a fogyasztói várakozásokat. A júniusban nyilvánosságra hozott konkrét kiigazító lépések hatására pedig minden korábbinál nagyobb mértékben, 19 ponttal csökkent a GKI fogyasztói bizalmi index értéke.
Az index minden összetevője, legjelentősebben a háztartások következő 12 hónapban várható pénzügyi helyzetére vonatkozó véleménye romlott. Az átlagosnál nagyobb mértékben romlottak a munkanélküliség következő 12 havi alakulására vonatkozó várakozások is. Erősödött az inflációs félelem, s romlott a tartós fogyasztási cikkek beszerzésével illetve a várható megtakarítási lehetőségekkel kapcsolatos lakossági vélemény is.
