Alighanem minden európai – és jó néhány tengerentúli – nagyvállalat rémálma, hogy egy nap ajánlott levelet kap a brüsszeli versenyhatóságtól. A bank- és hitelkártyák piacának egyik nagyágyújánál, a MasterCardnál is alaposan összerezzenhettek, amikor Neelie Kroes, az Európai Unió versenyjogi biztosa a napokban „megtalálta” őket.
Régi kifogás
Pedig a levél, amelyben az Európai Bizottság kifogást emelt a multinacionális hitelkártyacég díjszabási gyakorlatával szemben, már nem is az első volt ebben a műfajban. Brüsszel 2004 őszén egyszer már hangot adott a fenntartásainak, de miután akkori üzenete süket fülekre talált, most elérkezettnek látta az időt az újabb figyelmeztetésre.
A kifogás ugyanaz, mint közel két éve: a cég által kibocsátott Maestro és MasterCard márkanevű betéti- és hitelkártyákkal való fizetés esetén a kereskedelmi bankok által a kártyacégnek fizetett átadási díjak túl magasak.
Az uniós versenyhatóság előzetes véleménye szerint a MasterCard korlátozza a bankok közötti versenyt, amikor olyan minimáldíjat szab meg a számukra, amelynél kevesebbet azok nem fogadhatnak el a kiskereskedőktől a kártyás fizetés után.
A Visa már csökkentett
Brüsszel 2002-ben hasonló okból már eljárt a szóban forgó társaság legnagyobb riválisa, az amerikai Visa ellen, arra kötelezve utóbbit, hogy tegye költségalapúvá a díjszabását. S az Európai Bizottság közbelépése után a cég csökkentette is az átadási díjait. A MasterCard esetében „súlyosbító körülmény”, hogy a társaság az európai kártyapiacon meghatározó részesedéssel bír: a vállalat által kibocsátott két kártyatípussal bonyolítják le az évi 23 milliárd darab, összesen 1,3 ezer milliárd euró értékű kártyás tranzakció 45 százalékát.
Ha a bizottság a most zajló vizsgálat végén elmarasztalja a céget, akár az átadási díjak megszüntetésére is kötelezheti azt. Brüsszel ugyanakkor előre jelezte, hogy nem áll szándékában ezen túlmenően pénzbírsággal is sújtani a MasterCardot – noha a versenykorlátozó magatartást akár az éves forgalom 10 százalékának a befizettetésével is büntethetné. Az eljárás alá vont cég közölte, hogy számára kedvezőtlen döntés esetén az Európai Bíróságig is elmegy, hogy megvédje az érdekeit.
Nincs verseny
A MasterCard harciassága is mutatja, hogy Brüsszelnek nincs könnyű dolga, amikor rendet akar tenni a szektorban. Neelie Kroes versenyjogi biztos korábban nehezményezte, hogy a kártyacégek, úgymond, indokolatlanul nagy hasznot húznak az üzletből. Az Európai Bizottság illetékes tagja úgy becsüli, hogy ha – a kártyával történő fizetéseket beleértve – a határon túli tranzakcióknak is ugyanolyan elérhető áruk lenne, mint a belföldieknek, abból az európai gazdaság évente 50-100 milliárd eurót profitálna.
A konkrét ügyön túl az Európai Bizottságot általában is aggodalommal tölti el, hogy nem alakult ki igazi verseny a kártyapiacon, ennek ugyanis drágább szolgáltatások formájában a kiskereskedők és a fogyasztók isszák meg a levét. A szektor nemrég elvégzett átvilágítása számos anomáliára irányította rá a figyelmet. Az egyik, hogy milyen óriási árkülönbségek vannak a belső piacon. A vásárlók egyes országokban 100 százalékkal többet fizetnek a MasterCard vagy a Visa használatáért, mint másutt. A cégek által fizetett díjak pedig a Visa esetében akár 5-szörös eltérést is mutathatnak országról országra, míg a MasterCardnál ez a szorzó akár 6,5-szeres is lehet.
„A kártyacégek haszonkulcsa általában véve magas és időben is tartósnak bizonyult” – húzta alá a vizsgálat eredményeit ismertető jelentésében Brüsszel. Mivel a bankok minden egyes kártyahasználatot felszámolnak a kiskereskedőknek, az átadási díjak a vásárlás megadóztatásának is tekinthetők. Az Európai Bizottság számításai szerint a bankkártyák használata miatt felszámolt díjak akár 2,5 százalékkal is megdrágíthatják a kiskereskedelmi árakat. Még egy okkal több, hogy jobban a kártyacégek körmére nézzenek.
