A Budapesti Corvinus Egyetem fejlődéstanulmányok és nemzetközi vállalkozások témaköréhez kötődő kutatási irányok előzményeire építve, fiatal és befutott kutatók összefogásával jött létre ez a kézikönyv. Műfajából adódóan a kötet tartalmaz elméleti és módszertani, leíró és elemző részeket, egészében felhasználóbarát módon, jól visszakereshető formában tárgyalva a versenyképesség főbb összetevőit, mérését, értelmezését és annak korlátait. A versenyképesség fogalmát ebben a könyvben – a főáramtól eltérően – a nemzetgazdaságok, a régiók és a vállalatok szintjén is értelmezik.
Az átfogó, holisztikus megközelítést választó kötet kitér a nemzeti fejlődés meghatározó tényezőire, a globalizáció és a versenyképesség összefüggéseire, a természeti erőforrások és a kormányzat megváltozó szerepére, végül a társadalmi magatartás, a kultúra és a civil társadalom gyakorta mellőzött szerepére is. Az elemzés tanulsága az, hogy a globalizációt nem szeretni vagy elítélni, hanem elemezni kell, főleg kis és nyitott országokban. A globalizáció ugyanis nem ideológia, hanem kutatandó jelenség, amelynek elemzése szakma.
Mit tudhat meg a kérdéskör iránt érdeklődő ebből az átfogó tanulmánysorból? Üzleti szempontból azt, hogy a versenyképesség erősítése nem a minimális állam hangoztatásával kapcsolható össze, hisz’ akkor Szingapúr, Finnország vagy Dánia nem szerepelhetnének minden versenyképességi rangsor készítőinél az élbolyban. Az is belátható, hogy sem az abszolút munkabérek, sem az egységköltség minimalizálása nem előrevivő, mint ahogy a természeti környezettel folytatott rablógazdálkodás, vagy éppen a társadalmi, oktatási, szabályozási szempontok semmibevétele sem az. Csak az újfajta, a természettel, a társadalommal és általában a hosszú távú fenntarthatóság szempontjaival érdemben számoló vállalati stratégia és az ezt megalapozó, a rögtönzésektől tartózkodó gazdaságpolitika lehet eredményes.
Szentes Tamás és munkaközössége: Fejlődés, versenyképesség, globalizáció 410 oldal • Akadémiai Kiadó, 2006. Ára: 3675 forint
