Eleanor Sharpston úgy vélte, hogy a magyar regisztrációs adó hátrányosabban kezeli a más közösségi tagállamból származó használt autókat a belföldi használt autóknál, ezért nem összeegyeztethető a közösségi joggal. Az Európai Bizottság, a belső piac egyenjogú működésének folyamatos vizsgálata közben, június végén figyelmeztette Luxemburgot, Csehországot, Lengyelországot, Ausztriát és Magyarországot, hogy megnehezítik a használt autók importját.
Azonos használt autók között nem lehet különbséget tenni, csak mert eredetileg nem az érintett tagországban vásárolták meg – fejtette ki a közösséghez érkezett panaszok lényegét az EU-bizottság alelnöke, Günter Verheugen. A bizottságnak intézkednie kell, hogy a fogyasztók élvezhessék az egységes belső piac előnyeit – tette hozzá.
A brüsszeli bizottság szerint a magyar jogszabályok tiltják olyan használt kocsik behozatalát, amelyek 1996 előtt először egy másik tagállamban kaptak rendszámot, ellenben a Magyarországon már rendszámot kapott kocsikra nem vonatkozik ilyen tilalom, hanem minden további nélkül új rendszámot kaphatnak a másodkézi értékesítés után. A bizottság úgy véli, Magyarország nem adott olyan magyarázatot, amely igazolná az efféle megkülönböztetést. Ezért a bizottság úgy látja, hogy a magyar jogi rendezés sérti a belső piaci EU-szabályokat.
Visszakérhetik az adó egy részét
Oszkó Péter, Deloitte vezető tanácsadója azonban hangsúlyozta a FigyelőNetnek, hogy ez még csak egy döntési javaslat, nem egy végleges döntés. Amennyiben végleges döntés is születik az ügyben akkor azok, akik 2004. május 1. és 2005. december 31. között vásároltak külföldön autót, a befizetett összeg egy részét visszaigényelhetik. Ez az összeg azonban a teljes regisztrációs adónak csak az autó használtsági fokával arányos összege lehet valószínűleg. Emiatt azonban nem is lehet pontosan megmondani, hogy az ez idő alatt behozott mintegy 80 ezer autó után befizetett mintegy 29 milliárd forintnyi adóbevételből mennyit kellene visszafizetni.
Oszkó szerint, ha az Európai Bíróság a beszedett pénzek egy részének visszafizetésére kötelezi Magyarországot, akkor az precedens értékű lesz, hiszen ilyenre még nem volt példa, ezért az ügymenetnek kiforrott menete sincs.
