Gazdaság

Meggyőzött a HOÖK

Mint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közleményében rámutatott, a tandíj bevezetésével „nem javul a magyar felsőoktatás minősége”.

A szervezet szerint ez a többletforrás nem javítja az egyetemek helyzetét, mert „nem strukturálja újra az intézmények támogatási és elosztási mechanizmusait”. Továbbá „nem változtatja meg a felsőoktatási intézmények pazarló, ésszerűtlen gazdálkodását”.

A HÖOK-nak valószínűleg igaza van abban, hogy a felsőoktatás jelenlegi rendszere nem jól működik. Hosszan lehetne sorolni a példákat, én csak két számot szeretnék mondani. Tavaly Magyarországon több mint 5 ezer kommunikációs szakembert és több mint 10 ezer jogászt képeztek, azaz ha marad ez a rendszer, akkor mire negyven év múlva nyugdíjba mennek, addigra Magyarországon több mint 200 ezer kommunikációs szakember és 400 ezer jogász lesz (az összes kereső 10 százaléka)! Tényleg közelíteni kell a piaci igényekhez a keretszámokat és a finanszírozást.

Ebben igaza van HÖOK-nak, de fölvetődik néhány kérdés. Eddig, amíg a felsőoktatást csak az adófizetők pénzéből finanszírozták, miért nem kardoskodott így a HÖOK a reformok mellett? Ha ilyen „pazarló, ésszerűtlen” az egyetemek gazdálkodása, eddig miért lobbizott úgy a HÖOK a többletforrásokért? Miért csak akkor vette észre, hogy fölöslegesek a többletpénzek, amikor a saját pénzükről lett szó?

Mindig másképpen állunk valamihez, ha annak látjuk a pontos költségét. A tandíj segíthet abban, hogy minden diák rájöjjön, nem szívességet tesz azzal, hogy tanul, hanem a saját jövőjét építi. S lám a tandíjnak már a terve is komoly hatással volt. A HÖOK ezzel a hirtelen jött felelősségérzetével meggyőzött: kell tandíj.
GULYÁS MIHÁLY BALÁZS
Budapest


• Hibaigazítás
Múlt heti számunkban, a szélenergia-hasznosítással foglalkozó cikkünk táblázatában, sajnálatos elírás miatt, 23 millió forint szerepelt a megújuló forrásokból származó áram kötelező átvételi áraként; ez természetesen a valóságban 23 forint. Ugyanitt azt írtuk, hogy az E.ON Hungária Zrt. támadta meg a Magyar Energia Hivatalnak az Észak-Dunántúlra vonatkozó szélerőmű-létesítési engedélyeit, valójában az E.ON Hungária Zrt. érdekeltségébe tartozó, E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. kezdeményezte a pert. A pontatlanságokért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük.
A Szerk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik