A használtlakás-árakat összevető elemzés Európa hét országának fővárosát vizsgálja. London, Párizs, Dublin és Bécs mellett néhány kelet-közép-európai város is a listára került: Prága, Budapest és Szófia lakásárai is nagy szóródást mutatnak. Európa keleti és nyugati féltekéje az árakon és a minőségen túl a tulajdonviszonyokban is különbözik: Nyugat-Európában ugyanis inkább bérelni, mint venni szeretnek az emberek.
Budapest: 200 ezertől kétmillióig
Budapest központi belvárosában (leszűkítve az 5. és az 1. kerületre) általában 300 és 800 ezer forint között szóródnak a négyzetméterárak. A dunai panorámás, jó állapotú nagypolgári lakások esetében ez kicsivel 1 millió forint fölé is kúszhat, ám ez szűk kínálatot jelent. Ezen a központi részen egy garzonlakás 7-8 évnyi „totális” spórolással vásárolható meg (165 ezer forintos havi bruttó átlagbér mellett), míg egy nagyméretű, frekventált helyen lévő luxuslakásért több mint 100 évnyi bérünket kellene félretenni.
A tágabb belvárosban bőséges a kínálat a 250–350 ezer forint közötti kategóriában. A panelárak városszerte 170–230 ezer forintos négyzetméterár között mozognak, ám az elitlakótelepeken a 300 ezres határt is elérhetik. A városszerte legolcsóbb – de lakható – körülbelül 6 millió forint körüli áron kínált panel- és téglalakások megvásárlásához 3 évnyi spórolás szükséges.
Kertvárosi családi házak (Csepeltől a budai hegyekig) 200–400 ezer forintos fajlagos áron kaphatók. Itt az extra luxuskategória is nagyon ritkán megy 700 ezer forint fölé. Mivel itt a méretek természetesen nagyobbak, mint a lakásoké, általában hosszabb ideig kell gyűjtögetni
rájuk.
Prága: drágább, mint Budapest
Prága az utóbbi években igazi turistaközpontja lett Közép-Európának, s ez az ingatlanok áraiban is megmutatkozik, legalábbis Budapesttel összehasonlítva. A város történelmi központjában elég nagy szórással, 500 ezer és 1 millió forintos négyzetméterár között lehet lakásokat találni a gyakran több száz éves házakban. A többi belső kerületben az ár 250 és 700 ezer forint körül alakul. Itt egy átlagos lakást 11–14 évnyi spórolással vásárolhatunk meg a 170 ezer forintos – a magyarországinál hajszálnyival magasabb – bruttó átlagbérrel kalkulálva.
A hirdetésekben megjelenő panelárak is meglepő módon 20–40 százalékkal magasabbak a budapestinél, s 250 és 300 ezer forint között ingadoznak fajlagosan.
Szófia: panelkínálat
Szófiában a kínált lakások legnagyobb része a XX. század második felének különböző évtizedeiben épült paneltömbökben található, amelyek a város minden részét meghatározzák. A panellakások gyakran még önkormányzati tulajdonban vannak, és évek kérdése, míg lakójuk tulajdonába kerül.
A fajlagos árak itt is a központban a legmagasabbak, ám csak 300 és 350 ezer forint között ingadoznak négyzetméterenként. Más helyeken 180–200 ezer forint az átlagos ár. A panelárak viszont a budapestihez nagyon hasonlóak, négyzetméterenként 180 és 200 ezer forint között alakulnak.
A lakások megfizethetősége a vizsgált városok közül itt a legkedvezőtlenebb. A 45 ezer forintos átlagbért félrerakva 15 év alatt is csak egy másfél szobás panellakást vehetünk. Egy központban lévő tágas lakásért viszont már 50–60 évet kell spórolni.
Bécs: kilenc számjegyű árak
A Bécsben értékesítésre kínált lakások jellemzően nagyon jó állapotban vannak. A Ringen – a belvárost körülvevő útgyűrűn – belüli kerületek kínálata jellemzően presztízsingatlanokat tartalmaz. Itt a régi, de legtöbbször jól karbantartott nagypolgári épületekben általában hatalmas méretű (főleg 100 és 200 négyzetméter közötti) lakásokat árulnak.
Ezen a területen az átlagos négyzetméterárak 1 millió forint fölött vannak, és gyakran meghaladják a 2 milliós határt is. A lakások ára legtöbbször csak kilenc számjeggyel írható le. Egy igen kicsi, 40 négyzetméteres tipikus első lakást ugyanakkor már hatévi nemzeti átlagkeresetből (havi 630 ezer forint) meg lehet vásárolni.
A tágabb belvárosban már jóval alacsonyabb, 6-700 ezer forintos négyzetméterárak jellemzőek. A kertvárosban megint kicsit felszöknek a fajlagos árak – ismét 1 millió forintos négyzetméterár az átlag. A ritka, 1960-70-es évjáratú, telepszerű beépítésű házakban – itt persze nem a nálunk elterjedt, alacsony presztízsű paneltelepekre kell gondolni – 4–500 ezer forint a jellemző négyzetméterár, s egy 90 négyzetméteres lakásért itt is csak 5–6 évnyi bruttó bért kell félrerakni.
Dublin: kisebb lakások rekordáron
Írországban jellemzően nem a lakás tényleges mérete számít, hanem a hálószobák száma szerint tartják nyilván az ingatlanokat, s internetes adatbázisokban is inkább eszerint lehet keresni az ingatlanok között. Méretükben a dublini lakások elég kicsik más fővárosokhoz képest. A társasházi lakások mérete ritkán haladja meg a 70 négyzetmétert, s a belvárosi részeken is elterjedt sorházi ingatlanok sem nagyobbak 120 négyzetméternél.
Dublin különlegesen drága városnak mutatkozik az összes többi európai fővároshoz viszonyítva. Itt a legolcsóbb környéken is közel másfél millió forint felettiek a fajlagos lakóingatlan árak. A kertváros a legdrágább körzete a városnak, ahol a 3 millió forintos négyzetméterár sem egyedülálló. Ezt kivéve az árak négyzetméterenként 1,3 millió és 2 millió forint között ingadoznak.
Mivel a fajlagos lakásárak az egekbe szöknek a zöld szigeten, összértékben az ingatlanok ára – kis méretük ellenére is – kitűnik a nyugat-európia mezőnyből. Mivel a rekord lakásárak mellé durván 500 ezer forintos havi bruttó bért rakhatunk összehasonlításként, a legolcsóbb, kis méretű lakáshoz is 14–15 évet kellene spórolni – ha hitelfelvétel nélkül akarnánk megvenni.
London: megfizethetetlen árak a Temze partján
Értékben a brit főváros lakásárai a dubliniakhoz hasonlítanak leginkább. Az összehasonlítást nehezíti, hogy itt még ritkábban lehet négyzetméterben megadott méretadatokra bukkanni; a paramétereket a hálószobák számában adják meg. Az írországinál jó egyharmadával magasabb átlagbérek miatt a lakások megfizethetősége összességében kedvezőbb (átlagosan 10–17 évnyi spórolással).
Természetesen a londoni City – a város abszolút közepe – a többi európai fővároshoz hasonlóan nagyon magas árú környék, ahol többnyire hagyományos társasházi lakásokat értékesítenek. A város összes többi részében jellemzőek a gyakran összetéveszthetően hasonló sorházak és ikerházak.
A központnál is drágábbak a lakások a Temze partján, például dél-nyugaton, ahol – egy friss brit ingatlan-statisztika szerint – 143 millió forint az átlagos lakásár, vagy az északi városrész központjában, ahol 142 millió forint ez a mutató. A város délkeleti és keleti részei a legolcsóbb környékek közé tartoznak a 80–90 milliós átlagárakkal, ám magyar viszonylatban már ezek is megfizethetetlennek tűnnek.
Párizs: a miénkhez hasonló belvárosi árak
Párizsnak, az örökké divatos kulturális központnak minden kerületében találunk számos öreg, nagypolgári típusú épületet. Ezek többnyire szépen karban vannak tartva és a lakások is relatíve jó állapotúak. Itt is jellemzőbb a lakások bérbeadása, mint az eladása, s így legtöbbször bérleti és kínálati árat is tartalmaznak az ingatlanértékesítők ajánlatai.
Az egész tágan vett városközpontban jellemzőek az 1 és 2 millió forint közötti fajlagos árak. Persze a legbelső kerületekben, és a – budapesti V–VI. kerületek belső részeihez hasonlító – 16. és 17. kerületben nem ritka a 2 millió forint feletti négyzetméterár sem. Itt egy kis garzont hét, egy 220 négyzetméteres nagypolgári lakást viszont már csak 55 évnyi átlagbérből (havi 600 ezer forint) lehet megvásárolni. A lakások mérete a Budapesten is jellemző nagy szóródást mutatja.
