A világ legnagyobb hitelminősítője által a négy legnagyobb közép- és kelet-európai EU-gazdaságról – Magyarországról, Lengyelországról, Csehországról és Szlovákiáról (CEE-4) – összeállított előrejelzés a helyi választási sorozat lezajlása utáni kilátásokat összegzi. A jelentés szerint az országcsoporton belül Magyarországon a legsúlyosabb a költségvetésre nehezedő nyomás, és ez volt a fő oka annak, hogy a cég június közepén az addigi elsőrendű „A mínusz”-ról a már csak megszorításokkal befektetőinek tekintett „BBB plusz”-ra rontotta a hosszú futamú magyar szuverén adósbesorolást.
Idén 11 százalékos hiány
Jóllehet a magyar kormány által a választások után bejelentett költségvetési csomag „figyelemreméltó”, mivel 2007-ben a GDP-érték 4,6 százalékának megfelelő mértékben tervezi javítani az államháztartási mérleget, a csomag mérete így is elmarad attól, amennyivel a közfinanszírozási helyzet újabban romlott. Nem sokkal a választások után ugyanis a kormány maga ismerte be, hogy a közfinanszírozás helyzete számottevően rosszabb a korábban feltételezettnél – áll az S&P kilencoldalas jelentésében. A hitelminősítő ennek alapján azt jósolja, hogy az államháztartási hiány 2006-ban el fogja érni a hazai össztermék 11,0 százalékát, és még 2008-ban is 7,8 százalék lesz.
A kormány által elgondolt költségvetési konszolidáció ugyan jelentős méretű, ez sem lesz elégséges azonban a közfinanszírozási rendszer rendbetételéhez, ezért csak az első lépésnek tekinthető a fenntartható költségvetési pályához, valamint a közadósság stabilizálásához, majd csökkentéséhez visszavezető úton. A cég szerint a költségvetési konszolidáció csak akkor lesz tartós és sikeres, ha a javasolt bevételi oldali intézkedéseket a kiadási oldalon is konszolidáció és szerkezeti reformok kísérik, amelyek a társadalombiztosítási – elsősorban is az egészségügyi – rendszert megfelelőbb alapokra helyezik.
További rontás?
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyébként a múlt hét végén, befektetőknek és elemzőknek Londonban tartott ismertetőjében cáfolta, hogy a költségvetési csomagban túlsúlyosan szerepelne az adóemelés. A kormányfő a zártkörű londoni tájékoztató után az MTI-nek azt mondta: az idén 50-50 százalék az intézkedési terv bevételi és kiadási megoszlása, jövőre pedig 60-40 százalékra módosul az arány a bevételi oldal javára. A miniszterelnök hozzátette: az egyensúlyi program részleteinek nem kellő pontosságú ismeretéből is fakadhatnak azok az elemzői bírálatok, amelyek szerint a költségvetési csomag túlságosan a bevételnövelésre támaszkodik a kiadások csökkentése helyett.
A Citigroup befektetési csoport londoni részlege a Gyurcsány-előadásról készített értékelésében ezt gyakorlatilag alátámasztotta, azt írva: „új információ” volt Gyurcsány Ferenc azon kijelentése a londoni ismertetőn, hogy a csomagnak csaknem a fele kiadáscsökkentés. A Standard & Poor’s hétfői londoni elemzése szerint azonban jelenleg „valószínűtlennek tűnik”, hogy a magyar kormány rövid időn belül további konszolidációs intézkedéseket hozna, jóllehet – ahogy a rontott szuverén osztályzatra változatlanul érvényes negatív kilátás is jelzi – további lépésekre lesz szükség a közfinanszírozási rendszer rendbetételére. A hiteles és tartós adósságcsökkentő stratégia elmaradása növekvő nyomást gyakorolna a besorolásokra, és végül az adósosztályzat további rontásához vezethet – áll az S&P elemzésében.
A jelentés szerint ugyanakkor a negatív kilátás stabilra javulhat, ha a kormány olyan további messze ható szerkezeti intézkedéseket hajt végre, amelyek biztosítják az államadósság-ráta növekedésének tartós visszafordítását. A hitelminősítő szerint a magyar bruttó államadósság már 2004-ben átlépte az euróövezeti feltételrendszerben meghatározott 60 százalékos GDP-arányos felső határt, és „gyorsan növekszik tovább”. A Standard & Poor’s előrejelzése szerint a magyar adósságráta 2008-ra 70 százalék fölé emelkedik.
A cég szerint a négy ország közül csak Szlovákia euróövezeti tagsága van elérhető távolságra: a jelenlegi szlovák deficit- és inflációs pálya akár 2009-es eurócsatlakozást is lehetővé tesz. A magas deficitek és az (euró iránti) „lanyha lelkesedés” ugyanakkor Csehország csatlakozását 2011-ig, Lengyelországét 2012-ig, Magyarországét 2014-ig késleltetheti.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
