Az Európai Szociális Párbeszédben való részvételre sürgetik az Európai Ipari és Munkáltatói Szövetségek Egyesületét (UNICE) a szocialisták. Jacques Delors volt EU-bizottsági elnök egységes európai minimálbér megállapítását szorgalmazza, de hozzátette: a társadalmi párbeszéd kontextusában kellene tárgyalni a közös minimálbérről, amelyet úgy állapítanának meg, hogy figyelembe vennék minden tagállam fejlettségi szintjét.
Új Szociális Európát kovácsolna össze az Európai Szocialisták Pártja (PES), amely szerint általános kihívást jelent a munkahelyek védelme, valamint Európa hagyományos szintű szociális védőhálójának „üzemeltetése” a globalizáció nyomása közepette. A Bizottság exelnöke, Jacques Delors is támogatja Poul Nyrup Rasmussen PES-elnök kezdeményezését.
A PES elnöke szerint „az EU nem a tagállamok közötti versengést kellene, hogy jelentse, hanem a társadalmi hidak kiépítését. A tagállamok különféle lehetőségekkel élhetnek, ám nem kellene egymás hátrányára kiaknázni ezeket a lehetőségeket”.
A PES végső jelentését az új szociális Európáról a párt decemberi kongresszusán ismertetik – írja a Napi Gazdaság.
A szabályozás országonként változik
Európában (ezen most nem csak az EU-országokat értve) jelenleg széles skálán szóródik a törvényes minimálbér, az oroszországi havi 32 eurónak megfelelő összegtől a majdnem ötvenszeresét jelentő luxemburgi 1503 euróig – derül ki az Európai Munkaadói Szövetség (FedEE) legfrissebb adataiból. Ausztriában, Dániában, Finnországban, Németországban, Olaszországban és Svédországban nincs általánosan kötelező minimum; ezek hagyományosan erős szakszervezetekkel rendelkező országok, ahol az egyes ágazati megállapodásokban kötik ki a minimálbért, ily módon lefedve a foglalkoztatottak zömét – írja az EurActiv. A minimálbér emelését országonként változóan szabályozzák: Franciaországban – amely a negyedik az európai minimálbér-ranglistán – például évente 2,75 százalékkal automatikusan növelik az infláció ellensúlyozása végett, de extra emelések is beleférnek.
Jean-Louis Borloo munkaügyi miniszter most júniusban azzal a szándékkal javasolt 3,05 százalékos arányú emelést, hogy növeljék a munkások vásárlóerejét – megjegyzendő, jövőre elnökválasztás lesz, így ez akár már a kampány részének is tekinthető. Ha a javaslat átmegy, akkor órabérben számolva legkevesebb 8,27 eurót kell majd kapnia a minimálbéren foglalkoztatott 2,5 millió franciának.
Az EurActiv arra is rámutat, hogy a különbségek nem csak az összeg tekintetében nagyok, hanem abból a szempontból is, hogy a legálisan foglalkoztatottak mekkora hányada van minimálbéren bejelentve. Az Eurostat 2005. januári adatai szerint nyolc országban ez az arány 3 százalék alatt maradt (ide tartozott Szlovákia, Csehország és Szlovénia is), a legmagasabb minimumot fizető Luxemburgban viszont 16,9 százalék, Franciaországban 13,4 százalék volt. Az uniós statisztikai hivatal szerint Magyarországon 8,1 százalék volt tavaly év elején a minimálbéren foglalkoztatottak aránya.
