Az ÁSZ 2000-ben átfogóan ellenőrizte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) tevékenységét, majd 2002-ben az áfa, 2004-ben a személyi jövedelemadó-bevallási és -visszaigénylési rendszert, 2005-ben pedig a társasági adó beszedésére kialakított rendszer működését értékelte.
60 százalékkal nőttek a bevételek
A számvevőszék összefoglalója szerint az öt év alatt a beszedett költségvetési nettó bevételek 60 százalékkal, ezen belül az önadózáson kívüli bevételek 23 százalékkal nőttek, a hivatal működésére fordított kiadások 12,5 százalékkal emelkedtek.
A jelentés szerint a pénzügyminiszter 2004-ben megsértette a költségvetési törvényt, amikor az előirányzatok alulteljesítése ellenére engedélyezte az érdekeltségi jutalom egy részének kifizetését, 2005-ben ezt a törvény módosítása tette lehetővé.
Indokolatlan szervezeti átalakítások
Az adóhivatal részben a jogszabályokban rögzített feladatbővülések miatt folyamatosan változtatta szervezeti struktúráját és szabályozási rendszerét. E szervezeti változtatásokat megelőzően az átalakításokkal és összevonásokkal, új szervezeti egységek létrehozásával, ezáltal az irányítás megváltoztatásával kapcsolatosan koncepciót, illetve hatástanulmányt nem készített, amely azok indokoltságát alátámasztotta volna – közölte az ÁSZ.
Nőtt a megállapítással feltárt nettó adókülönbözet
A kötelezően elvégzendő ellenőrzések közül a legnagyobb adóteljesítményű adóalanyok ellenőrzései javították, a külső megkeresés alapján végzett vizsgálatok rontották az ellenőrzések eredményességét és hatékonyságát.
Csökkenő számú ellenőrzés mellett mintegy 68 százalékkal nőtt a megállapítással feltárt nettó adókülönbözet, és mintegy kétszeresére a kiszabott szankciók összege.
Elmaradt informatikai fejlesztések, létszámleépítések
Az informatikai fejlesztésekre fordítható beruházási keret 2003-tól több mint 40 százalékkal csökkent, emiatt a hivatal nem tudta végrehajtani egyes, a feladatellátás informatikai támogatása szempontjából alapvető fontosságú fejlesztéseit.
Az ÁSZ szerint a Pénzügyminisztérium nem készített felmérést vagy elemzést az APEH feladatainak ellátásához szükséges humán erőforrás mértékéről és összetételéről. A PM anélkül rendelt el mintegy 10 százalékos létszámleépítést, hogy elemezte volna annak hatását a szervezeti struktúrára, a feladatellátás színvonalára, illetve a költségvetési bevételek beszedésének kockázatára.
Az érdekeltségjutalom nem ösztönöz
A pénzügyminiszter az éves költségvetési törvény felhatalmazása alapján minden évben meghatározza az APEH számára az érdekeltségi jutalom kifizetésének feltételeit. E teljesítményelvárások közül több nem ösztönöz eredményesebb és hatékonyabb munkavégzésre, illetve többletteljesítmény elérésére. A pénzügyminiszter úgy határozta meg az igazgatóságok által elérhető pontszámokat, hogy azok ösztönöztek ugyan a tervszámok teljesítésére, de túlteljesítésre már nem.
Az ÁSZ tanácsai
A számvevőszék szükségesnek tartja, hogy a pénzügyminiszter biztosítson pénzügyi forrást az APEH informatikai eszközállománya műszaki színvonalának megőrzéséhez, illetve fejlesztéséhez a jogszabályokban meghatározott feladatai végrehajtása érdekében, valamint alakítsa át a hivatal részére megfogalmazott teljesítményelvárásokat oly módon, hogy valamennyi hatékonyabb és eredményesebb munkavégzésre, többletteljesítmény elérésére ösztönözzön, illetve azok teljesítése mérhető legyen.
Az ÁSZ javasolja a pénzügyminiszternek: írja elő az APEH elnöke számára, hogy dolgoztassa ki az egyes szakterületek, ezen belül a külső megkeresések alapján lefolytatandó behajtások, végrehajtások feladatainak ellátáshoz szükséges humánerőforrás-kapacitás rendszeres és azonos mutatószámokon alapuló tervezésének és elemzésének módszerét, valamint készíttessen ilyen elemzéseket a humán erőforrás optimális elosztása érdekében.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
