Pórul járnak az adóváltozásokkal a társaságok, főleg a kisebbek. „Annyira azért mégsem, mint mondjuk a pilóták” – a lapunk által megkeresett adótanácsadók egyike is csak ilyen sovány vigaszt tudott nyújtani számukra. A személyi jövedelemadóban beharangozott szigorítás szerint ugyanis megszűnik a légiforgalmi irányító, valamint a repülőgépeken szolgálatot teljesítő hajózó személyzet kötelező rekreációjaként adott juttatás adómentessége is. A szűkítés persze nem áll meg Ferihegy vételkörzetében: a kormány megtakarítási intézkedései (Figyelő, 2006/24. és 25. szám) civileket és cégeket egyaránt érintenek.
ÁTHÁRÍTANAK. Jóllehet a társaságok a terheik nem kis részét át tudják hárítani a fogyasztókra és a dolgozóikra (fenti példánk esetében alighanem a pilótákra is), ám ha a közterhek várható alakulását vesszük alapul, helyzetük korántsem irigylésre méltó. Az Országgyűlés előtt heverő jogszabály-módosítási elképzeléseket végigböngészve (lásd a táblázatot), a szaldót kedvező előjellel módosító hatások felsorolása egészen biztosan nem csúszik bele az estébe. Ezek közül a legfontosabb, hogy a telefon-áfa levonható hányadának 50-ről 70 százalékra történő emelése szeptembertől az idén becslések szerint 3 milliárd, jövőre pedig 8 milliárd forint körüli megtakarítást hozhat a cégeknek. Üröm az örömben, hogy szeptembertől a cégtelefon magáncélú használata is adózik, ami ebben az évben 1 milliárdot, 2007-ben pedig 4 milliárdot csíp le az imént említett megtakarításból, ráadásul a járulékvonzat miatt ez a teher megkétszereződik. Akad jó hír, amely célzottan a kis- és középvállalkozásokat (kkv) boldogíthatja (bár egyelőre nehéz megítélni, milyen mértékben), hiszen jövő januártól e kör tagjai több adókedvezményt érvényesíthetnek az eddigieknél. Ez persze rájuk is fér, mivel az adószakértők szerint ez a súlycsoport – a mikrovállalkozásokkal karöltve – erején felül veszi ki a részét a megnövelt kényszerű hozzájárulásból.
A csak szolidaritási adóként emlegetett, az államháztartás egyensúlyának javítására hivatott, a társasági adó elvét követő, 4 százalékos különadó például becslések szerint több mint másfélszázezer céget érint. Ezek mintegy 85 százaléka a szakértők szerint mikrovállalkozás, hazai léptékkel mérve pedig csak elenyésző a nagy cégek aránya. Más kérdés, hogy ezzel együtt is utóbbiak fizetik be a különadó felét, miközben a legkisebbek és a kkv-k szinte testvériesen osztoznak az ebből remélt bevétel felén, kategóriánként 40 milliárd forint körüli 2007-es hozzájárulással. Hasonlóan népes tábort érint az elvárt adó, amelyet még a veszteséges cégeknek is meg kell fizetniük; ez árbevételük 2 százalékát vonja el. Szakértői becslések szerint a különadóval érintett körnél is nagyobb létszámú csoportról, mintegy 180 ezer cégről lehet szó, amelyek között szintén kevés a Góliát: legalább 90 százalékuk mikrovállalkozás (igaz, a 2007-es terhek több mint felét itt is a nagyok viselik).
VESZTESÉGEK. A fentiek mellett nem lebecsülendő persze a tételes egészségügyi hozzájárulás megtartása sem, ami elméletben nem effektív tehernövekedés, mégis számottevő veszteségként érinti az üzleti szférát, miután arról volt szó, hogy ez év novemberében ezt a közterhet megszüntetik. Mivel az előrelátók már így vetették papírra a jövő évi üzleti terveiket, a beígért könnyítés elhalasztása 60 milliárdot meghaladó kárt okoz a társaságoknak, arról nem is beszélve, hogy a korábban szintúgy beharangozott, 2007-től esedékes 3 százalékpontos járulékcsökkentésből sem lesz semmi. A körülbelül 700 ezer munkáltatónak, önfoglalkoztatónak fejfájást okozó tételes egészségügyi hozzájárulás mintegy kétharmada kis- és közepes méretű cégektől folyik be a költségvetésbe.
Az adószakértők erősen megkérdőjelezik a járulékfizetési küszöb előírásának hatásosságát is. A kötelező minimumot ugyan a törvény a mindenkori minimálbér kétszeresében szeretné rögzíteni, ugyanakkor hivatalos kiskaput állapít meg arra vonatkozóan, hogy egyszerű bejelentéssel „alá lehessen menni” a minimumnak. „A rendszer legnagyobb baja, hogy még azokat is kísértésbe viheti, akik eddig rendesen a minimálbér fölött fizettek” – fogalmazott a lapunk által megkérdezett szakember. Hiszen ezentúl egyetlen, az adóhatóságnak címzett bejelentéssel megtehető, hogy valaki az eddig havi 100 ezres járulékalap helyett csak 80 ezer után fizessen – persze, csak ha vállalja az ezzel együtt járó tételes adóellenőrzés kockázatát.
A természetbeni juttatások utáni adómérték emelése szeptembertől (44-ről 54 százalékra) mintegy 20 ezer vállalkozástól kíván meg többletbefizetést. Noha a csoportban csak 2 százalékra tehető a nagyvállalatok aránya, az ebben a körben az átlagosnál jóval elterjedtebb béren kívüli juttatások miatt nem nehéz kitalálni, hogy a hozzájárulásból leginkább ezek veszik ki a részüket. Az eddigieknél rosszabbul járnak a sokak által irigyelt, egyszerűsített vállalkozói adót (evát) fizetők is: a mintegy 110 ezer mikrovállalkozás a tervek szerint – a negyedéves befizetések miatt – októbertől elejétől 15 helyett 25 százalékos kulccsal adózik, ami az idén mintegy 10, jövőre pedig már 53 milliárdot húz ki a zsebekből.
Támogatott kicsik
Igazodva az unió 2007 és 2013 közötti kkv-támogatási politikájához, jövő januártól a következő könnyítések várhatók:
• Az elismert költségek között – eltérően a nagyvállalati gyakorlattól – nem csupán az új eszközök vehetők számításba
• A beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmány és tanácsadás akár 50 százalékkal is támogatható
• Kisvállalkozás esetében további 20, közepesnél 10 százalékkal növelhető a támogatási mérték a régióra előírt arányon felül
• Nincs korlátozva az immateriális javak támogatása
• A támogatással létrehozott létesítményt 5 év helyett 3 évig kell fenntartani
