Egy nemrég felszámolt magyar gépgyártónak összesen 260 dolgozóját kellett elbocsátania. Az egykori alkalmazottak a körülményekhez képest azonban még örülhetnek is, hogy a céggel szemben indított felszámolás nem az év második felében indult el. Ebben az esetben ugyanis szakértői becslések szerint a dolgozók kétharmada aligha kaphatta volna meg az elmaradt munkabérét, mivel júliustól a társaságok hitelezői (jellemzően a jelzálogjoggal rendelkező pénzintézetek) már nem csak legfeljebb 50 százalékot kaphatnak meg a cég értékesített vagyonából, hanem csaknem a teljes összeget. Így a munkavállalók elmaradt járandóságára a szóban forgó esetben például nem maradt volna pénz, és a bérgarancia alap is csak részben fedezte volna a tetemes költségeket.
RÉSZEREDMÉNY. Az Országgyűlés még decemberben fogadta el azt a csomagot, amely tartalmazta a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (közismert nevén a csődtörvény) módosítását is. Az új társasági törvénnyel és a cégtörvénnyel együtt (Figyelő, 2006/8. szám) júliustól életbe lépő jogszabály számos olyan változást hoz, amely akár „húsba vágó” is lehet (a fontosabb módosításokat és azok várható hatását lásd külön). A törvényalkotónak a szakmai szervezetekkel összhangban az volt a szándékuk, hogy a módosítások révén a felszámolások megelőzésére ösztönözze a cégeket és a hitelezőiket. Előtérbe helyezték volna a csődeljárást, vagyis a bajba jutott cégek megerősítését. Ezeket a célokat azonban várhatóan csak kevéssé érik el. „Az 1991-es szabályok kiegészítése nem elegendő, egy gyökeresen új, modernebb szemléletet tükröző törvényre lenne szükség” – állítja Molnár György, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének elnöke,. Hiába ösztönöz például a cégvezetők vagyoni felelősségének bevezetése arra, hogy a társaságoknál ne titkolják el a csődközeli helyzet kialakulását, ha a gyakorlatban aligha lehet érvényt szerezni a törekvésnek.
A felszámolások szabályozása a rendszerváltás utáni gazdasági törvénykezés egyik legnagyobb adóssága, és szakértők szerint a mostani módosítások után 2008 előtt nem is várható a terület átfogó rendezése. Pedig a fontossága megkérdőjelezhetetlen, felmérések szerint az elmúlt 15 évben alakult gazdasági társaságok közül minden harmadik megszűnt. Míg évente körülbelül 40 ezer új vállalkozást jegyeznek be, ezzel párhuzamosan 25-30 ezret meg is szüntetnek. Ezek elenyésző hányada az olyan végelszámolás, amikor kifizetik a hitelezőket; a cégek megszüntetésének elsöprő többsége olyan felszámolás, ahol a hitelezők hiába futnak a pénzük után. A hitelbiztosítók kissé talán túlozva, de korántsem megalapozatlanul állítják: Magyarország kifejezett paradicsom a rosszhiszemű adósok számára, s a helyzet júliustól sem fog javulni.
Változó regulák
FIZETÉSKÉPTELENSÉG
EDDIG. Az adós bármikor vitathatta a tartozás jogosságát, késleltetve az eljárást.
EZUTÁN. Az adós csak az értesítés kézhezvétele után 15 napig vitathatja a tartozást.
HATÁS. + Gyorsítja az eljárásokat; + Ha az adós nem veszi át az értesítést, a hitelezőnek a polgári per marad.
AZ ELJÁRÁS KEZDŐ IDŐPONTJA
EDDIG. A bíróság határozatának napja.
EZUTÁN. A Cégközlönyben való közzététel napja.
HATÁS. + A hitelezők a Cégközlönyből tájékozódhatnak, és csak ettől kezdve 40 napon belül kell jelezniük a követelést; – A korábbi rendhez képest három-négy hetes csúszás.
CÉGVEZETÉS és VAGYONI FELELŐSSÉG
EDDIG. Csak a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályozta, amely csupán a tulajdonosok vagyoni felelősségét rögzíti.
EZUTÁN. A cég vezetői vagyonukkal felelnek, ha megtévesztik a tulajdonosokat és a hitelezőket.
HATÁS. – Érdemi eredmény nem várható, mert a felelősség megállapításához évekre lesz szükség.
JELZÁLOG VAGY VÉGREHAJTÁSI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSE
EDDIG. A hitelezők a cég vagyonának legfeljebb 50 százalékát kaphatták meg.
EZUTÁN. A hitelezők az értékesítés közvetlen költségeit kivéve a teljes vagyonhoz hozzájuthatnak.
HATÁS. + Csökken a hitelfedezet mértéke, könnyebbé válhat a hitelfelvétel.
– Nem marad pénz másra, például a munkavállalók elmaradt járandóságaira.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS KÉPZETTSÉG
EDDIG. A felszámolók alkalmazása szakirányú végzettséghez és bizonyos összeférhetetlenséghez volt kötve.
EZUTÁN. Az összeférhetetlenségi kör jelentősen bővül, és 2010 júniusától már csak másoddiplomás közgazdászok lehetnek felszámolók.
HATÁS. + Javulhat a felszámolók felkészültsége.
A SZÉKHELY ÁTHELYEZÉSE
EDDIG. A területileg éppen illetékes bírósághoz tartoztak az ügyek.
EZUTÁN. Végig a bírósági érkeztetés napján érvényes székhely szerinti hatóságnál maradnak az eljárások.
HATÁS. + Nem lehet a székhely áthelyezésével késleltetni az eljárást.
