Több nyugdíjpénztári vezető is keményen bírálta az új nyugdíj-előtakarékossági számla koncepcióját nagyjából egy évvel ezelőtt. Akkor úgy tűnt, hogy a leginkább a tőzsde, valamint az alapkezelők által támogatott negyedik pillér elsősorban az önkéntes nyugdíjpénztárak érdekeit sértheti, ezért nagy meglepetést nem okoztak a kirohanások. Tizenkét hónap azonban nagy idő: a Gyurcsány-csomag egyik érdekes hatása az lett, hogy közös platformra terelte a tavaly még ellenérdekelt feleket. A börze és a pénztárak egy hajóban eveznek, az állami bevételnövelést célzó csomag ugyanis mindenkinek rossz: a kasszákat is ellehetetleníti és a tőzsdézőket is megsarcolja, hátrányosan érintve a hosszú távú megtakarításokat.
A csomag napvilágra hozatala információink szerint csak azért nem okozott infarktust a pénztári és tőzsdei vezetők körében, mert voltak előzetes tárgyalások, ahol a tőkepiaci szereplők tudomására hozták, hogy a kassza üres, mindenkinek húzni kell a nadrágszíjon. Ez a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) számára különösen azért volt fájó, mert elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila, illetve Gyurcsány Ferenc tavaly szeptemberben írta alá azt a tőzsdeélénkítő csomagot, amely mögül a kormányfő most – legalábbis részben – kihátrálni látszik. Úgy tűnik, ma a tőkepiaci szereplők egy dolgot tudnak tenni: a vonatkozó törvények elfogadásáig lobbizni azért, hogy a lehető legkisebb vérveszteséggel jöjjenek ki a megszorításból. Az alapkezelők, de még a kisbefektetői érdekvédelmi szervezet is tudomásul vette, hogy nincs pénz, ráadásul lesz kamatadó – tehát lesz árfolyamnyereség-adó is -, így a cél a kárenyhítés, s legalább annak örülni lehet, hogy a negyedik pillér talán nincs veszélyben.
Az önkéntes kasszák állítják: teljes ellehetetlenülésüket okozhatja az, ha valóban a minimálbér 130 százalékáról annak 20 százalékára csökkentik a munkáltatói kedvezmények plafonját. Az egészségpénztáraknál jelentősen szűkítik az igénybe vehető szolgáltatások körét. A bankok természetesen a különadót fájlalják, a tőzsde számára pedig az árfolyamnyereség-adó a legkellemetlenebb tétel (aminél ráadásul lehet, hogy a 20 százalékra még 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell majd). Összességében azonban nem azonosak a terhek. A híres érdekérvényesítő képességgel bíró biztosítók például ismét szent tehénnek tűnnek, a bankok közül pedig lehet, hogy szinte teljes egészében a jelzálogbankokkal fizetteti meg a kormány a cechet. A bankokat ráadásul a kamatadó sem érdekli túlságosan, azt ugyanis közvetlenül az ügyfelek fizetik. A nagy vesztesek a pénztárak, amelyek most megpróbálják minden eddiginél jobban egyesíteni erőiket. A tőzsdéhez hasonlóan az öt legnagyobb pénztárszövetség is kidolgozta kompromisszumos javaslatait a kormány számára, annak érdekében, hogy a költségvetés is jól járhasson és az épphogy csak éledező öngondoskodási hajlandóság se essen vissza. Az ugyanis hosszabb távon a büdzsé számára is kedvezőtlen lenne.
A pénztárak és a BÉT nincsenek könnyű helyzetben. A kormány mindenáron pénzt akar, információink szerint részéről csekély a kompromisszumkészség. Amikor például a pénzügyminiszter június 10-én ismertette a csomag elemeit, kijelentette, hogy a hosszú távú befektetések adómentesek lesznek, ezzel szemben a parlament gazdasági bizottsága által e hét hétfőn tárgyalt javaslatból mindez kimaradt. Az ülésre meghívott tőzsdeelnök annyit tudott elérni, hogy létrejön egy testület, amely a jövő évi adótörvények tárgyalásához előkészíti bizottsági megvitatásra ezt a kérdést. Mindez tehát azt jelenti, hogy még hónapokig folytatódhat a lobbiharc.
A BÉT elnöke a csomagról
Ötletsziporkák helyett
Szalay-Berzeviczy Attila a kormányfővel tavaly kötött megállapodás főbb elemeinek megmaradásáért küzd.
– Látva a Gyurcsány-csomag tőkepiaci részeit, úgy tűnik, hogy a kormányfő felrúgta a tőzsdével kötött tavalyi megállapodást. Így értékeli Ön is?
– Tény, hogy a megállapodott 10 helyett most a kormányfő váratlanul 20 százalékos árfolyamnyereség-adót akar bevezetni. Ráadásul már szeptembertől, s egy olyan körülményre – az államháztartás helyzetére – hivatkozva, aminek tudatában volt akkor is, amikor velem kezet fogott tavaly szeptemberben. Már Gyurcsány Ferenc asztalán van újabb javaslatcsomagunk, amelynek az elfogadása esetén a megállapodásunkat nem tekintjük felrúgottnak, csak módosítottnak.
– Milyen esélyt ad annak, hogy a kormány jelenlegi szorult helyzetében is értékeli majd a tőzsde szempontjait?
– Nagyon remélem, hogy sikerül ismét megállapodásra jutnunk, hiszen a tőzsde nemcsak a saját érdekében és védelmében szokott fellépni, hanem mindig a magyar gazdaság egészének érdekében is. Azt azonban látni kell, hogy a 2004-es és a 2006-os árfolyamnyereség-adó helyzet között van egy lényeges különbség. Akkor a kormány teljesen indokolatlanul és diszkriminatív módon próbálta megadóztatni a részvények utáni árfolyamnyereséget. Ma ezt a kamatadóval együtt vetné ki. Mindez teljesen más megközelítési módot követel meg a magyar tőkepiac jövőjét védelmező BÉT vezetésétől.
– Milyen kompromisszummal lenne elégedett, amikor július végén átmegy a megszorító csomag a parlamenten?
– Azt kértem a kormányfőtől, hogy a 20 százalékos árfolyamnyereség-adó alól mentesüljenek a 3 évnél hosszabb távon tulajdonolt értékpapírok és befektetési jegyek. Ezzel lehetne a költségvetés terhelése nélkül ösztönözni a hosszú távú megtakarítást és a tőkepiaci befektetéseket, amire szüksége van egy növekedésbarát államháztartásnak is. Kértem, hogy maradjon változatlan a negyedik pillér – azaz a nyugdíj-előtakarékossági számla – és a nyugdíjpénztári kedvezményrendszer, miközben a negyedik pilléren keresztüli befektetések hozama továbbra is élvezzen mentességet az árfolyamnyereség-adó alól. Végül, de nem utolsósorban fontos, hogy beinduljon januártól az osztalékadó differencia, vagyis tőzsdei cég esetén 10, tőzsdén kívüli vállalatnál viszont 25 százalék legyen az adó. Az is fontos lenne, hogy a tőzsdei bevezetések ösztönözése végett megmaradjon a tavaly létrehozott 100 millió forintos GKM-alap.
– Vagyis a tavalyi megállapodás főbb elemeinek megmaradásáért küzd, beletörődve a rövid távú befektetésekre kirótt 20 százalékos árfolyamnyereség-adóba?
– Lényegében igen.
– Elvonatkoztatva a tőkepiaci vonaltól, milyennek értékeli a megszorító csomagot, és lát-e esélyt arra, hogy a Gyurcsány-kormány komoly reformokba kezd?
– Kritikus makrogazdasági helyzetünk átfogó és határozott cselekvéssorozatot követel meg. Ezzel szemben ma még csak rövid távú ötletsziporkákat látok a költségvetés bevételének az erősítésére. Nem látok most még tisztán, de azt tudom, hogy amennyiben nem jön nagyon gyorsan komoly államháztartási reform is, akkor a hiány csak újratermelődik, azaz a lakosságtól beszedett többletforrások kútba dobott pénzzé válnak. Ezt pedig további forintgyengülés és kamatemelés egymást gerjesztő spirálja fogja követni, ami a gazdaság teljes lelassulásához vezethet. Bízom benne, hogy ezt a kormány és az ellenzék is el kívánja kerülni.
– Továbbra sincsenek új bevezetések a tőzsdén. Kudarcnak érzi-e ezt és vannak-e újabb tervek a helyzet megváltoztatására?
– Tiszta a lelkiismeretem, a tőzsde az elmúlt időszakban díjainak lenullázásától kezdve a szükséges törvénymódosításokon és az oktatási programján át a szemléletformáló kampányáig számtalan olyan lépést tett, amelyek hatására más, fejlettebb részvénykultúrájú országokban növekedett volna a bevezetések száma. Nálunk, úgy tűnik, még ennél is több idő kell ahhoz, hogy a vállalatok vezetői szemében a tőzsdei megmérettetés karrierjük egyik csúcsát jelentse tengernyi lehetőséggel, ne pedig nyűgnek és tehernek tekintsék azt.
