Ha még létezne az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, most magyarázkodnia kellene a miniszternek, hiszen az Eurostat borzasztóan elszomorító statisztikákat közölt a hét elején a digitális írástudatlanság magyarországi mértékéről. Persze elvben mondhatná a miniszter: már évek óta tisztában vagyunk az adatokkal, éppen a digitális szakadék áthidalása a tárca fő feladata.
A legmegdöbbentőbb adat, hogy a magyarok 57 százaléka a legalapvetőbb számítógépes ismeretekkel sem rendelkezik, azaz egy programot sem tud elindítani, vagy éppen fájlokat, adatokat másolni. Ez az adat azonban az európai átlag tükrében aggasztó igazán, hiszen a 25 uniós tagország 16-74 évesei közt átlagosan csupán 37 százalékos a megfelelő arány. Sovány vigasz, hogy Olaszországot és Görögországot (59, illetve 65 százalék) megelőzzük, bár ott nem csak az elmaradott területek húzzák le az átlagot, hanem feltehetően a mediterrán életmód is. (Érdekes, hogy Szlovákiában csak 29 százalék nem ért a gépekhez, míg az észt adat 37 százalékos.) A technológiailag mindig is fejlettebb északi országok mindenesetre toronymagasan vezetnek: a dánoknak és a svédeknek csupán 10-11 százaléka nem konyít egyáltalán a számítógéphez, azaz gyakorlatilag az egész ország használja e masinákat. Azért nem közelít a 0 százalékhoz az adat, mert az idősebbek harmada ott is a „digitális analfabéták” közé soroltatik. Nálunk az 55 év felettiek 84 százalékára igaz ez.
Bár a fiatalok számítógépekhez való viszonya lényegesen jobb Magyarországon is, azért az elgondolkodtató, hogy a hazai diákok 19 százaléka teljesen képzetlen – ezzel utolsók vagyunk a régióban is, hiszen a jellemző adat szinte minden EU-tagországban 0-2 százalék. Még elszomorítóbb, hogy a 16 és 24 év közötti teljes magyar lakosság 34 százaléka nem boldogul a számítógépekkel. Itt messze a legrosszabb adat a miénk, a régióban 5-13 százalék a jellemző. Ezek után már meg sem döbbenünk azon, hogy a hazai munkanélküliek több mint kétharmada még nem látott közelről számítógépet, s e tekintetben is csak a litvánoknál vagyunk jobbak.
Azért ha nagyon akarunk, találunk olyan területet, ahol nem a legutolsók vagyunk. Egy árnyalatnyival kisebb a hátrányunk a szélessávú internet ellátottság terén: a görögök és a ciprusiak mellett a szlovákokat és a cseheket is megelőzzük. Sajnos azonban az Eurostat 2005 első felére vonatkozó adatai szerint az összesített internet elérés tekintetében már csupán a 25 EU-ország sereghajtói közt jegyeznek bennünket, mert a háztartások 22 százaléka, illetve a vállalatok 78 százaléka éri csupán el az internetet; e téren még a lett, a litván, a lengyel vagy a szlovák szintet sem érjük el.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
