Kornai János közgazdászprofesszor meggyőződése, hogy a kormány egyensúlyprogramja makrogazdasági szempontból helyes irányba mutat. A professzor Népszabadságban megjelent cikkében a kiigazítás méretére utalva megjegyzi: a mostani, magyarországi nem tartozik ugyan a világ különböző országaiban végrehajtott legdrasztikusabb stabilizációs-kiigazítási programok közé, de azért eléggé nagy méretű és eléggé radikális. A professzor – aki cikkének elején hangsúlyozza, hogy független kutatóként mondja el véleményét – ezért megemlíti: a kiigazítási csomag terjedelme, összes volumene a kiigazítási szándék komolyságának, eltökéltségének egyik legfontosabb jelzője és kellő figyelmet érdemel.
Előrejelzésekben nagyot lehet tévedni
Kornai szerint a programban sok az előrejelzésekbeni bizonytalanság, nehéz számszerű becsléseket adni a kiigazítás várható makrogazdasági következményeiről, ezért arra int: „Kétszer is gondolja meg szavait az a politikus és az a közgazdász elemző, aki sokallja, de az is, aki kevesli a kiigazítás méretét”. Igen nagyot lehet tévedni – hívja fel a figyelmet Kornai.
A professzor féligazságnak érzi azokat a költségvetési hiány csökkentését célzó rendszabályok elleni kritikákat, amelyek szerint túl nagy a súlya a bevételeket növelő változtatásoknak a kiadásokat csökkentőekkel szemben és sokkal inkább az utóbbiakat kellene előtérbe helyezni a tartós stabilitás biztosítása érdekében.
Kornai támogatná az adócsökkentést, de szerinte ezt csak azután kellene megvalósítani, ha az állami kiadások csökkentésének eredménye már szilárdan a kezünkben van.
Sok a könnyen visszafordítható elem
A professzor bizonytalannak látja a költségvetési hiány csökkentésére irányuló rendszabályok tartósságát. Úgy véli: kérdéses, hogy mennyire épül be a változás a jogrendszerbe, mennyire kényszerítik ki a megvalósítását, és milyen mély gyökereket ver az emberek mentalitásában. Innen nézve a kiigazítási csomag összetétele vegyes képet mutat, sok benne az olyan tétel, amely aránylag könnyen visszafordítható mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. Ez Kornai szerint éberségre int.
A hitelesség közügy
A közgazdász fontos közügynek nevezte a hitelességet. Egy a világgazdaság felé nyitott kis országban élünk, valamennyi állampolgár közös érdeke, hogy javuló feltételek között jussunk hitelekhez, ezért fontos, hogy kedvező benyomást szerezzenek a nemzetközi pénzvilág szakértői, a külföldi és a hazai befektetők, a „piacok” a Magyarországon most megindult kiigazításról. Mivel itt hónapokon, éveken át tartó vizsgálatról van szó, a professzor megjegyzi: „Rossz szolgálatot tesz az országnak az, aki fanyalgással, kákán csomót kereséssel, ijesztgetéssel vagy féktelen követelődzéssel rontja a program hitelét.”
Ugyanakkor arra is rámutat: az eltökéltséget nem azon méri majd az ország lakossága, a pénzügyi világ és végső soron a történelem, hogy a kiigazítási program 50 vagy 100 tervezett rendszabályát valóban bevezették-e. „A teljes és erős hitelességet csak a végeredmény szerezheti meg” – írja Kornai.
