Amíg a gazdasági társaság egyetlen célt, a nyereséget ismeri, addig a szövetkezet a tagjai gazdasági, kulturális, szociális, oktatási szükségletei és igényei kielégítésének egységét állítja a középpontba. A gazdasági társaságnál a nyereség elosztása a vagyoni hozzájárulás arányában történik, a szövetkezetnél pedig a jövedelem egy része a fel nem osztható közösségi alapba kerül, és csak a másik része csapódik le a tagoknál, részben a szövetkezettel való együttműködésük arányában, részben pedig a vagyoni hozzájárulásuk szerint. Különbség az is, hogy a gazdasági társaság döntéshozatali rendszerében való részvételt általában a vagyoni hozzájárulás mértéke határozza meg, a szövetkezetnél pedig az „egy tag egy szavazat” elv érvényesül.
Európában a szövetkezeti társulási formában rejlő lehetőséget széles körben kihasználják. Például Hollandiában a szövetkezetek átfogják a mezőgazdasági termelés 83 százalékát, Franciaországban a bankszolgáltatások 50 százalékát végzik, Finnországban az élelmiszer kiskereskedelemben való részesedésük mértéke 35 százalék, Svédországban az erdőgazdálkodás 60 százalékát fedik le.
Továbbra is külön törvény szól a biztosító-, a pénzügyi-, valamint a lakásszövetkezetekről. Az új jogszabály a szövetkezetek fő tevékenységét hat pontban foglalja össze, ezek egyúttal meghatározzák a szövetkezetek jellegét is. A felsorolás a tagok számára beszerzéssel, illetve a tagok termékeinek feldolgozásával, értékesítésével foglalkozó formációval indul. Második a tagok termelését elősegítő szövetkezet, majd a közös termelést megvalósító szövetkezet következik. Negyedik a sorban a tagok fogyasztását elősegítő szövetkezet. Nálunk új a tagoknak munkafeltételt teremtő, illetve a szociális helyzetüket más módon javító, úgynevezett szociális szövetkezet (ennek speciális típusa az iskola szövetkezet). A sor végén áll a közhasznú szövetkezet.
A szövetkezet mindig az alapszabályában meghatározott részjegytőkével jön létre, de miután a tagsága nyitott, így a tőkéje is változik. Az alapításhoz legalább 7 tag kell, akik között lehetnek jogi személyiségű és anélküli gazdasági társaságok is, de csak az alapító létszám feléig. Szociális szövetkezetet viszont csak magánszemélyek alapíthatnak. A tagok vagyoni hozzájárulása részjegyben jelenik meg, de nem csak készpénz, hanem apport is lehet vagyoni hozzájárulás. A törvény nem szabja meg a legkisebb részjegy összegét.
Korlátozott befektetők
A szövetkezet – jogi személyként – a cégbírósági bejegyzéssel jön létre, de a bejegyzési kérelem benyújtása után már végezhet gazdasági tevékenységet. A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés, amely megválasztja a legalább 3 tagú igazgatóságot és annak elnökét. Az igazgatóság képviseli a szövetkezetet és látja el annak ügyvezetését. Az 50 főnél kisebb taglétszámú szövetkezetnél igazgatóság helyett elég ügyvezető elnököt választani. Szintén a közgyűlés választja a legalább 3 tagú felügyelő bizottságot. A 20 főnél kisebb szövetkezetben az egyik tag bízható meg a felügyelő bizottsági teendők ellátásával, amelyek közül legfontosabb a gazdálkodás figyelemmel kísérése és vizsgálata.
A szociális szövetkezetet leszámítva a szövetkezeteknek lehetnek befektető tagjaik. Ők külön befektetői részjegyet jegyezhetnek, amely nem jár együtt személyes közreműködéssel. A befektető tagok száma azonban nem haladhatja meg a taglétszám 10 százalékát, a befektetői részjegyek névértéke pedig a részjegytőke 30 százalékánál nem lehet több.
A szövetkezet – a szociális szövetkezetet leszámítva – kft-vé vagy rt-vé alakulhat át. A szövetkezet ellen is indítható felszámolási eljárás. A már működő szövetkezeteknek jövő év június 30-ig kell az alapszabályaikat az új törvény követelményeihez igazítaniuk.
