A testület arra is törekszik, hogy megőrizze a bortermelés legjobb hagyományait, megerősítse a vidéki térségek társadalmi szerkezetét, és figyelembe vegye e térségek természeti adottságait.
A brüsszeli bizottság – amely négy lehetséges forgatókönyv közül a legradikálisabbat választotta ki – úgy tervezi, hogy az elképzelések alapos megvitatását követően, 2006 decemberében vagy 2007 januárjában jogalkotási javaslatokat terjeszt be a reformra vonatkozóan. Az átalakítás végrehajtására egy- vagy kétlépcsős megközelítést alkalmaznának.
Utóbbi szerint először a kínálat és a kereslet egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedésekre kerülne sor, majd azokra, amelyek a versenyképesség növelésére irányulnak, beleértve a telepítési jogok rendszerének felszámolását is. A termelők számára „nagyvonalú ösztönzőket ajánlanának fel a gazdaságtalan szőlőültetvények kivágásának előmozdítására, a korszerűtlenné vált piactámogatási intézkedéseket – mint például a lepárlást – megszüntetnék”, a címkézési rendszert és a borászati eljárásokra vonatkozó szabályozást pedig naprakésszé tennék és egyszerűsítenék. A pénzeszközök egy részét a borágazat igényeihez igazított vidékfejlesztési intézkedésekhez csoportosítanák át, és a tagállamok számára egy nemzeti pénzügyi alapot biztosítanának a nemzeti szinten meghatározott intézkedések finanszírozására.
Az egylépcsős változat szerint hagynák, hogy a telepítési jogokra vonatkozó korlátozások rendszerének hatálya 2010. augusztus 1-jén lejárjon, vagy azonnal eltörölnék ezt a rendszert.
