A többszöri hosszabbítás miatt végül 2,5 évre nyúlt az a moratórium, amelynek időtartama alatt a munkáltatóknak rendezniük kellett a színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalók jogállását. Juhász szerint ez elegendő időt adott az átállásra.
A színlelt szerződések valódi tartalmuk szerint munkaviszonynak minősülnek, tehát adót és járulékokat kellett volna utánuk fizetni. Június végéig azonban moratórium van érvényben, ami azt jelenti, hogy aki addig megszünteti vagy átalakítja ezeket a jogviszonyokat, mentesül a be nem fizetett közterhek és a szankciók alól.
Azon cégeknek, amelyeknél már ellenőrzést végzett az APEH és megállapítást tett, július 31-ig be kell jelentenie az adóhivatalnak, hogy megszüntette, illetve átalakította ezeket a szerződéseket, különben a törvény által felkínált kedvezmény, „adóamnesztia” elvész – hívta fel a figyelmet Juhász. „Önfeljelentésre” azonban nincs szükség, vagyis ha ellenőrzés hiányában megtette a szükséges intézkedéseket valaki, nem kell bejelentenie – tette hozzá Juhász.
Szankciók június 30. után
Ha viszont június 30. után színlelt szerződést talál az adóhatóság, az ellenőrzést kiterjesztik a moratórium időszakára is. Ebben az esetben behajtják a korábban meg nem fizetett közterheket (például a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékokat, a foglalkoztatott által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, a munkaadói és munkavállalói járulékot, a tételes egészségügyi járulékot, a szakképzési hozzájárulást). A le nem vont személyi jövedelemadó (szja) előleg miatt mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság.
Juhász a várható szankciókra utalva elmondta, hogy az adóhivatal az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot számít fel – ami a jegybanki alapkamat kétszerese –, adóhiány esetén pedig adóbírságot, azaz az adóhiány 50 százalékát kell kifizetni. Az adóelőleg levonásának, illetve megfizetésének elmulasztása esetén pedig a késedelmi pótlék mellett 50 százalékig terjedő mulasztási bírságot is kiszabnak.
A foglalkoztatottaknál is lehetőség van adóhiány megállapítására – hívta fel a figyelmet az elnökhelyettes. Mivel azonban a foglalkoztatottak sokszor kiszolgáltatott helyzetben vannak, Juhász jó esélyt lát arra, hogy ha kérik, mentesüljenek a szankciók alól.
Kiválasztás célirányosan
Az ellenőrzésre való kiválasztás nem véletlenszerűen fog történni – hangsúlyozta Juhász. A színlelt szerződések vizsgálatára olyan indirekt információk alapján kerülhet sor, mint például egy foglalkoztatott bejelentése, amely lehet akár egy munkaügyi per is, a munkaügyi felügyelőségtől érkező megkeresés, más adózónál lefolytatott vizsgálat, bevallások, kontrollinformációk elemzéséből nyert adatok (a társaság bevételeihez viszonyított alacsony mértékű bérjellegű kifizetések aránya) vagy egyéb ellenőrzés során a revizor kezébe került színlelt szerződés – magyarázta az elnökhelyettes.
Kapacitás van
Az APEH eddig is vizsgálta az ilyen jogviszonyokat, de eddig a moratórium miatt nem szedte be az elmaradt adókat, járulékokat valamint a kiszabott büntetéseket. A színlelt szerződések felderítése azonban ezután súlyponti kérdés lesz. Juhász szerint a jövőre esedékes tízezer vagyonosodási vizsgálat elvégzése sem okoz majd gondot, belső átcsoportosítással meg tudják oldani.
Az APEH adatai szerint 2004. január 1. és 2006. május 31. között végzett vizsgálatok eredményeként 143 foglalkoztató tett bejelentést 3291 színlelt szerződésről, közülük 61 előzetes adóvizsgálat alapján, 82 pedig önként. A vizsgált 61 foglalkoztató a bejelentéssel összesen 2,8 milliárd forint adóhiány megfizetése és mintegy 350 millió forintnyi, egyéb jogkövetkezményekből származó bírság megfizetése alól mentesült – mondta Juhász.
Az adózók a színlelt szerződések kapcsán eddig 36 esetben fordultak bírósághoz, 26 per lezárult, 10 még folyamatban van. A lezárult 26 esetből húszban az adóhatóság, négyben az adózó nyert, két eljárás pedig megszűnt (megegyezés született).
Nem sok, de nem is kevés
A színlelt szerződéssel foglalkoztatottak száma Juhász szerint százezer körül lehet, vagyis túlzónak tartja a mintegy egymillió érintettről szóló becsléseket.
Magyarországon a szürke, illetve fekete gazdaság mértékét jó 20 százalékra becsüli az adóhivatal. Ha ez valóban így van, az emiatti adóhiány az elnökhelyettes szerint akár 3000 milliárd forint is lehet. Ennek azonban csak kis részét képezik a színlelt szerződések – jegyezte meg Juhász.
