A kiigazításnak éves szinten az idén és jövőre is a GDP 5 százaléka körüli hatása lesz, amelynek következtében az egy főre jutó reálbércsökkenés elérheti a 3-4 százalékot – mondta Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és az ICEG kutatóintézet konferenciáján.
A helyettes államtitkár a kormány intézkedéseinek reálbérekre gyakorolt hatásával kapcsolatban megjegyezte: a versenyszférában a reálbérek csökkenésére nem számítanak, a költségvetési szférában azonban a bérbefagyasztások miatt annál inkább.
A kormányzat jelenleg úgy gondolja, hogy a konvergenciaprogram olyan hiányértéket tartalmaz majd, amely nem zárja ki az euró bevezetését – mondta. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy hiba lenne konkrét dátumot megnevezni, „a feltételeket kell teljesíteni”.
Kovács Álmos az intézkedések becsült hatásait összegezve elmondta: a megtakarítási hányad várható csökkenése és a fogyasztás stagnálása mellett azzal számolnak, hogy a GDP növekedési üteme a 2 százalék körüli szintről 2009-re visszatér korábbi pályájára. Ez utóbbi megállapításban azonban a konferencia több résztvevője is kételkedett. A résztvevők inkább 2010 utáni időpontot tartanak reálisnak.
A lakásberuházások növekedési üteme és az állami szféra beruházásainak mértéke várhatóan csökken, az export növekedése azonban továbbra is erős lesz, sőt gyorsulhat is – mondta a helyettes államtitkár.
2005, 2006, 2007 elveszett
Csaba László, a CEU professzora az ICEG és az AmCham közös konferenciáján erősen bírálta a konvergenciaprogramhoz való kormányzati hozzáállást. A programmal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a maastrichti kritériumok teljesítését tekintve 2005, 2006, 2007 elveszett.
Mint mondta, nagy problémát jelent, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikában nem érvényesül az az elv, hogy a középtávú tervek után kellene a rövid távú dolgokról beszélni. A szakember aggasztónak tartotta azt is, hogy egy kommunikációs játszma keretében a szükséges bejelentéseket a közvéleményen tesztelik. A hitelesség visszaszerzésére ez a gondolkodás nem alkalmas – hangsúlyozta.
Nem lehet rögtönzött intézkedésekkel érdemi, szerkezeti reformokat végrehajtani, ezekhez érdemi párbeszédre van szükség a szakmai szervezetekkel is – mondta.
Csaba László szerint a konvergenciaprogram kialakítását segítené egy költségvetési szabályozás bevezetése, hitelesség szempontjából pedig fontosnak tartaná, ha a kormány a számokat és az intézkedéseket jobban összehangolná.
Gyurcsány lenullázta a csomag pozitív hatását
A befektetők elvesztették a talajt a lábuk alól, mert a 2006. évi hiány pontos összetevőit nem ismerhették meg, ahogy a Magyar Nemzeti Bank sem kapott pontos számokat Hamecz István igazgató szerint. Így hiába mutatnak be egy csomagot, a befektetők nem tudják, mihez viszonyítsanak – mondta Barcza György, az ING elemzője. Ez áll az elmúlt napok tőkepiaci és pénzpiaci eseményeinek hátterében is – tette hozzá.
Az elemző bírálta a kormányt, amiért „magyaros módon” a kifogások és a probléma oldaláról próbálja megközelíteni a maastrichti kritériumok teljesítését. Mint mondta, Magyarország a feltételek teljesítésében a dél-európai modellt követi, ezen viszont változtatni kellene.
Kamatemelés szükséges
Barcza György kamatemelést tartana szükségesnek, mert úgy véli a piac ráébredt a fiskális kockázatra és átárazza a hozamszintet. A Magyar Nemzeti Bank türelmes viszont – fogalmazott az elemző, aki szerint a jegybank tekintetbe veheti azt is, hogy a fogyasztás visszaesése miatt nem lódul meg az infláció.
Az ING Bank vezető elemzője szerint a miniszterelnök „lenullázta a csomag pozitív hatását”, amikor a Dow Jones hírügynökségnek múlt szombaton adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a forint elmozdulhat az árfolyamsáv közepe felé, hiszen ezzel azt üzente, hogy a „megszorítani” vagy a „jövedelmeket elinflálni” dilemmát inkább az utóbbi megoldással kívánja feloldani.
