A Deutsche Bank londoni befektetési és elemző részlege szerint önmagában kedvező jelenség, hogy a kormány hozzákezdett a költségvetési probléma kezeléséhez. A csomag összetételét ugyanakkor aggályosnak tartja, mivel sokkal nagyobb a hangsúly az adóemelésen és általában a bevételnövelésen, mint a közszféra áramvonalasításán és a kiadáscsökkentésen.
A bank közgazdásza úgy látja, ha a programot teljes mértékben végrehajtják, és ez a várt deficitcsökkentést eredményezi, az elégséges lehet legalábbis a magyar adóskockázati besorolások visszaminősítésének elhalasztásához. A kormány azonban túlbecsülte az adóemelések hatását, és félő, hogy ezek nem hozzák a jövőre várt mértékű deficitcsökkentést – tette hozzá. A Deutsche Bank londoni szakértője szerint még a most ismertetett csomaggal együtt is „nagyon derűlátó” a magyar eurócsatlakozás 2011-re várt dátuma; a ház alapeseti forgatókönyve 2013–2014-es csatlakozással számol.
Dwyfor Evans, a Bank of America londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokért felelős alelnöke szerint „rendkívüli kihívás” a kormány számára az idei évre várt 8 százalékról a jövőre valószínűsített 5 százalékra csökkenteni a költségvetési hiányt. Evans szerint a csomag nagyon a bevételi oldalra, ezen belül is az adóemelésekre összpontosít. Az áfa és a társasági adó emelésének azonban inflációs hatásai is lesznek, és ezért nem lenne meglepő, ha a jegybank a jelenleginél „sokkal héjábbá válna” már az év második felétől, mondta.
Késhet a leminősítés
Az eurócsatlakozási időpontra vonatkozó kérdésre a Bank of America elemzője ugyanakkor azt mondta: piaci szempontból gyakorlatilag lényegtelen, hogy Magyarország 2010-ben vagy 2011-ben csatlakozik-e, egy-két éves késésnek nem lesz érzékelhető piaci hatása. Valós piaci hatása annak lenne, ha az MNB olyan véleménnyel állna elő, amely szerint az egész költségvetési csomag irreális, és Magyarország akár 2015-ig sem lesz képes belépni az euróövezetbe. A hitelminősítői magatartásra vonatkozó kérdésre az elemző azt mondta: a most bejelentett csomag várhatóan elégséges lesz az azonnali szuverén leminősítés kivédéséhez. Az intézkedési terv nem feltétlenül veszi elejét az idei osztályzatrontásnak, de a visszaminősítés késleltetéséhez elég lehet.
A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő már tavaly decemberben az addigi „A mínusz”-ról a már csak közepes befektetői „BBB plusz”-ra rontotta a hosszú futamú magyar devizaadósi besorolást, a Standard & Poor’s és a Moody’s Investors Service pedig leminősítést előrevetítő negatív kilátást tart érvényben a náluk még elsőrendű magyar osztályzatra. Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokért felelős alelnöke úgy látja, hogy „nagyon bátor és ambiciózus” programról van szó, amely azonban a kiadáscsökkentés helyett az adóemelések felé hajlik, „bár mindig is ezt lehetett várni”.
A hiányt lent is kell tartani
Ennél fontosabb kérdés a program hitelessége, aminek két fő eleme van: az egyik az, hogy Magyarországon az utóbbi öt évben nagyon gyenge volt a költségvetési tervezés, ami miatt más országokban nem tapasztalható mértékben tértek el a számok a céloktól. A másik fő hitelességi probléma az, hogy a program csak jövőre a GDP-érték 3 százalékának megfelelő szigorítással számol, és a további 2 százalékos GDP-arányos deficitcsökkentéssel 2008-ban, ami „nagyon ambiciózus, nagyon agresszív … különösen akkor, ha a várakozásoknak megfelelően jövőre lassul a (gazdasági) növekedés” – mondta Desbarres. A Crédit Suisse vezető elemzője szerint mindazonáltal a kormány valószínűleg nyert valamelyes időt, és a hitelminősítők „talán várnak fél évet”.
Az eurócsatlakozási időpontra vonatkozó kérdésre Desbarres azt mondta: a 2010–2011-es dátummal is két probléma van. Az egyik az, hogy szerinte végrehajthatatlan két év alatt az ehhez szükséges, a GDP 5 százalékának megfelelő deficitcsökkentés, a másik pedig az, hogy ha „valamilyen csoda folytán” ez sikerülne is, nem biztos, hogy az EU-bizottság és az eurójegybank ezzel elégedett lesz, mert ezek az intézmények nem csupán azt várják, hogy a hiány 3 százalék alá csökkenjen, hanem azt is, hogy tartósan ott is maradjon.
8,5 százalékos hiányt jósol a Dresdner
A londoni Dresdner-elemzők szerint a kormány valószínűleg az általa legracionálisabbnak tartott lehetőséget választotta: olyan költségvetési konszolidációs lépések sorát jelentette be, amelyekkel semlegesíteni akarja a befektetők, a hitelminősítők és az EU részéről megnyilvánuló mind erősebb nyomást, de ezzel együtt is minimalizálni próbálja az intézkedések politikai árát a közelgő önkormányzati választások előtt. Az eredmény egy olyan program, amely bizonyos mértékig javítja az ingatag rövid távú költségvetési kilátásokat, ahhoz azonban változatlanul kevés, hogy általa teljesíthető legyen a 2010-es eurócsatlakozási céldátum.
A Dresdner idei év végére 8,5, jövőre 7,0, 2008-ra 4,5 százalékos GDP-arányos hiányt jósol. A DrKW elemzése szerint az ambiciózus bevételi várakozásoknál is alapvetőbb probléma az, hogy a programból gyakorlatilag teljesen hiányoznak a kiadáscsökkentés mikéntjének részletei. Az energia- és gyógyszertámogatások csökkentése még a közszférában korábban bejelentett visszafogásokkal együtt sem lehet elégséges ahhoz, hogy a költségvetés az eurócsatlakozáshoz szükséges, fenntartható konszolidációs pályára kerüljön. Ennek megfelelően a ház változatlanul fenntartja azt az előrejelzését, hogy a magyar euróövezeti csatlakozás legalább 2012–2013-ig késni fog.
Goldman: a program túl derűlátó
A Goldman Sachs (GS) globális befektetési ház londoni részlegének elemzése is azt emeli ki, hogy jóllehet a bejelentett program nagyobb, mint amit a ház várt, a kiadási oldali tervekről azonban még mindig csak vázlatos részletek ismertek. A GS szerint a program „nagyon magasról induló deficit nagyon meredek csökkentését” irányozza elő, és „bár az indulás ambiciózus”, a ház továbbra is azzal számol, hogy a kijelölt célok nem teljesülnek. A Goldman Sachs szerint a megjósolt javulás azért is derűlátónak tűnik, mert a program nem számol például a GDP-növekedésre gyakorolt várható másodlagos hatással. Mindemellett megvan az a kockázat is, hogy az intézkedések egy részét kiadásnöveléssel ellentételezik, vagy a programot felvizezik a törvényhozási vagy a végrehajtási szakaszban.
A ház továbbra sem tartja teljesíthetőnek a 2010-es eurócsatlakozási céldátumot, abban az esetben sem, ha 2008-ra sikerülne a maastrichti szint környékére csökkenteni a költségvetési hiányt. Mindemellett a GS jelentős kockázatát látja annak, hogy a kezdeti szigorítás után, a következő választások közeledtével a költségvetési politika ismét fellazul, és annak is, hogy a munkaadókra és a profitokra kirótt nagyobb adóterhek a költségvetési szigorítás kezdeti hatásán túl is lassabb növekedést fognak eredményezni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
