A bankok és a multinacionális cégek nagyobb arányú megsarcolását javasolta Semjén Zsolt a kormányprogram parlementi vitáján. A kereszténydemokrata politikus azzal érvelt, hogy a multik arányos részt vállaljanak a tehernövekedésből, a megszorítások ne a polgárokat érintsék.
Ezzel kapcsolatban Némethy László, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke a FigyelőNetnek elmondta: a multinacionális cégek 1990 óta 40 milliárd eurót fektettek be hazánkban, több százezer embert foglalkoztatnak, s a nagyjából 16 ezer milliárd forint értékű export háromnegyedét állítják elő. Nem mellékes az sem – tette hozzá az elnök, hogy a nemzetközi társaságok a legfegyelmezettebb adófizetők közé tartoznak, igen jelentős hányadot képviselve a közterhek befizetéséből, s a cégek élen járnak a társadalmi szerepvállalásban is. A hazai és az uniós jogszabályok egyébként sem tennék lehetővé, hogy különbséget tegyenek gazdálkodók között nemzetiségük alapján.
A gazdaság kifehérítése többet hozna
Hasonló véleményt fejtett ki lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára is. Mint mondta, az elmúlt négy évben a hazai kiskereskedelem forgalma 30 százalékkal nőtt, tavaly meghaladta a 7800 milliárd forintot. A kereskedelemben alkalmazott 340 ezer ember mintegy harmada dolgozik a nagy láncoknál, de nemcsak a külföldi érdekeltségűeknél. Ugyanakkor a nagy kereskedő láncok bonyolítják a forgalom felét, az élelmiszer-kereskedelem 65-70 százalékát.
Fontos hangsúlyozni – mondta a főtitkár -, hogy a munkaügyi vizsgálatok azt mutatják, a nagyláncoknál nincsen fekete foglalkoztatás, s az sem fordul elő, hogy a hiper- vagy szupermarketekben ne adnának számlát, nyugát.
Vámos György ezért úgy véli, inkább a fekete gazdaság, kereskedelem felszámolására kellene összpontosítani, hogy a közterheket egyaránt mindenki viselje, nem pedig a multik „zsebében” kotorászni.
Az OKSZ főtitkára szerint is nehezen elképzelhető lenne, hogy bizonyos társaságok többet adózzanak, mint mások.
Egyedi banki különadó
Mint emlékezetes, hivatalba lépését követően Gyurcsány Ferenc kezdeményezte, hogy a bankok különadót fizessenek két évig, 2005-2006-ban. Az elmúlt évben 35,5 milliárd forintot fizettek be a pénzintézetek, az idén 36,1 milliárd forintra számít a költségvetés. Két évvel ezelőtt – ha „morogva” is – a bankok azért mentek bele a különadó vállalásába, mert kénytelenek voltak elismerni, hogy kihelyezéseik, s eredményük növekedésében, bizony jelentős szerepet játszott az államilag támogatott lakáshitelek volumenének bővülése. Ezt azonban egyszeri megállapodásnak tekintették, s egyelőre nincs is jel arra, hogy a kormány a különadót újabb időszakra szorgalmazná.
