A pénzügyi tárca hivatalos deficitcélja 2006-ra 1545 milliárd forint, azaz a GDP 6,1 százaléka volt, ami a nyugdíjkorrekcióval számítva 4,7 százalékos hiánynak felel meg. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc parlamenti expozéjában 8 százalékos hiányt említett, amit később Veres János egy sajtótájékoztatón meg is erősített és kijelentette, hogy ez az adat eredményszemléletben és a kiigazítások után értendő. Ez mintegy 1000 milliárddal nagyobb hiányt, vagyis 2545 milliárd forintos hiányt jelentene. A lapunknak nyilatkozó elemzők értékelése szerint ez messze van a piaci várakozásoktól, és egyértelműen negatív hírként aposztrofálták a bejelentést.
Ahhoz képest viszont, hogy ez a hiány messze van a korábban tervezettől és az elemzők államháztartásról alkotott sötétebb képe rendre beigazolódik, a kormány képviselői még mindig mindent a legnagyobb rendben találnak, és folyamatosan ezt is kommunikálják a közvélemény felé.
Februárban még csak pletyka volt
Sőt, Veres János még a piaci szereplőket is megdöbbentő nyolcszázalékos hiányadat bejelentésének napján is azt vágta a hiányadatokra éhes hallgatóság szemébe, hogy „aki következetesen figyelte az elmúlt időszak államháztartási folyamatait, azt nem érhette meglepetésként” a fordulat.
Arról, hogy az eredményszemléletű hiány akár a GDP 11,8 százalékát is elérheti, azaz több mint 1000 milliárd forinttal haladhatja meg a tervezett értéket, valóban lehetett már hallani, ám sohasem kormányzati körökből. Pletykaszinten, elemzők és kutatók belső jelentéseiben lehetett ilyesmikről olvasni még februárban, ám hivatalos jelentéseikben ők sem merték hangoztatni ezeket a – hangsúlyozottan pesszimista – hiányszámokat.
Márciusban robbant egy „bomba”
A pénzügyi tárca hivatalos közlései jóval messzebb voltak ettől. Annyit lehetett tudni, hogy a hiány januárban a vártnál kisebb lett, februárban pedig, annak ellenére, hogy a januári hiány dupláját várták, ismét a prognózisnál kisebb hiányt közölt a Pézügyminisztérium (PM).
A lepel fele márciusban hullott le, ekkor már a hivatalos adatok is a hiány megugrását láttatták. A deficit ugyanis jóval meghaladta a tervezettet, és ekkor elérte az éves előirányzat 51,1 százalékát. A tárca indoklása szerint az ok az volt, hogy felgyorsultak az uniós pályázatokkal kapcsolatos kifizetések, és a vártnál jóval többen igényeltek vissza a befizetett személyi jövedelemadójukból. (A negyedéves hiány 91,1 milliárd forinttal lett több a tárca által korábban prognosztizált 698,1 milliárd forintnál.)
A minisztérium illetékese, Katona Tamás mindezek ellenére is elégedett volt az év harmadik hónapjának és első negyedének hiányalakulásával, sőt, azt is megkockáztatta, hogy az államháztartási hiány félévkor, s az év végén is a tervezett kereteken belül alakul. Áprilisban és májusban azután ismét visszaállt az „idill”, és újra a megszokott „vártnál kisebb” hiányt publikált a PM.
Optimista politikusok, csalfa nyilatkozatok
Veres János és Gyurcsány Ferenc is több ízben úgy nyilatkoztak, hogy a költségvetéssel nincs semmi baj: nincs szükség pótköltségvetésre és az euróbevezetéshez szükséges feltételeket is teljesíteni lehet 2008-ra.
A kormányfő egyes nyilatkozataiban elismerte ugyan, hogy a költségvetési törvényhez képest 300-400 milliárd forintnyi lyukat be kellene tömni az idén, ez azonban aligha nevezhető akciótervnek. „Az államháztartási hiány, köszöni szépen, jól van” – nyilatkozta például akkor, amikor határozottan cáfolta az esetleges áfaemelésről szóló híreszteléseket is, amelyekről azóta szintén kiderült, hogy nem voltak alaptalanok…
Veres János egy márciusi interjújában – a kormányfő nyilatkozataihoz hasonlóan vélekedve – többször kijelentette, hogy jó pályán van a magyar költségvetés, és nem veszélyes a magyar államadósság szintje. Magyarország GDP-arányosan 57,7 százalékos államadóssággal rendelkezett 2005. december 31-én, ami alacsonyabb, mint az Európai Unió 63 százalékos átlaga és az eurózóna 70 százalékos átlaga, (…) a gazdaság ilyen ütemű növekedésével ez az adósság kézben tartható” – mondta márciusban a miniszter.
Adóemelések a láthatáron
A hiány csökkentéséhez és a maastrichti kritériumok 2008-as teljesítéséhez pedig nincs másra szükség, mint évente a GDP 1,4 százalékának megfelelő mértékben csökkenteni az államháztartási hiányt, vélte a pénzügyminiszter, aki szerint ez minden további nélkül lehetséges, ha az állam hozzájut az őt megillető bevételekhez. Mindez az államigazgatás, az egészségügy és az oktatás terén lezajló reformmal kell, hogy társuljon. Az államháztartás 7 százalék körüli hiányáról pedig akkor úgy vélekedett, hogy az két hónap alatt a kívánt szintre csökkenthető. A pénzügyminiszter akkor még azt is mondta, hogy nincs szükség adóemelésre, bár minden olyan közgazdaságilag lehetséges alternatívát meg kell vizsgálni, amivel a kívánt eredményt el lehet érni, így az áfaemelést is.
Május végén Veres ugyan még mindig nem másította meg azon véleményét, hogy pótköltségvetésre nincs szükség, viszont már jelezte: a költségvetés sok tételét meg kell változtatni. A szükséges intézkedések körébe sorolta az áfa mellett az egyszerűsített vállalkozói adó emelését is.
Nincs matematikai esély?
A kormányfő és a pénzügyminiszter csütörtöki bejelentése – mely szerint az idén 8 százalékos hiány várható – szerint még mindig minden a megfelelő úton halad, vagyis nincs szükség pótköltségvetésre, és 2008-ra az ország teljesíti maastrichti kritériumokat. Igaz ugyan, hogy a miniszter – saját bevallása szerint – biztonsági okokból a választásokig nem engedte a valós költségvetési helyzet feltárását, vagy azok megoldását célzó anyagok készítését a Pénzügyminisztériumban. A korábbi években ugyanis mindenilyen terv kiszivárgott – mondta.
Az euró céldátuma tehát egyelőre a hivatalos közlésekben változatlan, jóllehet egyes elemzők a nyolcszázalékos új prognózist hallva már matematikai esélyt sem adnak a maastrichti kritériumok 2008-as teljesíthetőségének. Lehet, hogy a kommunikációs csavarok következő epizódja az eurócsatlakozás csúszásának hivatalos elismerése lesz.
