A német gazdaságra gyakorolt hatásáról eltérnek az előrejelzések. Bud és Bit jó barátoknak aligha nevezhetők, péntektől egy hónapig mégis együtt csapolják söreiket és a németországi foci-vb szurkolóinak pénztárcáit. Az amerikai Anheuser-Busch (A-B), a világ egyik legnagyobb sörgyártója ugyanis kompromisszumra kényszerült, annak ellenére is, hogy egyike a világbajnokság tizenöt főszponzorának, azaz ágazatában kizárólagos reklám és értékesítési jogokat élvezhetne a torna helyszínein. A helyi bíróság korábbi döntése szerint azonban Németországban nem népszerűsítheti Bud-ként vezető márkáját, a Budweisert, mert a rövid elnevezés megtévesztően hasonlít az eifeli családi vállalkozás, a Bitburger jól bejáratott Bit márkanevére. Ráadásul az A-B, amely a napokban Magyarországon másodfokon is megnyerte névhasználati perét a cseh Ceské Budejovice-i Budvar Budweiserével szemben, Németországban e perfolyamban is „csehül áll”. Csak Anheuser-Busch Bud néven reklámozhatja termékét, ehhez viszont ki kellett egyeznie az eifeliekkel. Így oda a kizárólagosság a stadionokban, alighanem az igényes sörivó szurkolók örömére.
Bánatosabb lesz majd, aki miután akár több száz eurót is kifizetett a jegyéért, Pepsit akarna inni a mérkőzések szünetében, majd Visa kártyával próbálna fizetni. Ő ugyanis Coca-Colát kap és MasterCardot – vagy készpénzt, netán előrefizetett csipkártyát – kérnek tőle.
 |
Meccsnézés mozgásban
Ez lesz az első valóban multimédiás világbajnokság – jelentette ki Münchenben, egy nemzetközi újságírócsoport előtt Matthias Immel, a német T-Mobile egyik alelnöke. A nézők interneten is követhetik élőben a meccseket, a fotósok széles sávon továbbított helyszíni képei másodpercek alatt a külföldi szerkesztőségekben lehetnek, a tizenkét stadion helyi médiaközpontjaiban harmincezer telefonvonal áll rendelkezésre. A müncheni vásárközpont 25 ezer négyzetméterén kialakított nemzetközi közvetítő központba üvegszálon és műholdas sugárzással futnak be a képek és adatok a helyszínekről, hogy azután innen osszák el azokat a 64 mérkőzés előreláthatólag mintegy 3 milliárd nézőjének, 210 országba. Ez az első alkalom, hogy egy világméretű sporteseményt teljes egészében széles formátumban, nagy felbontásban közvetítenek. A HDTV lehetővé teszi, hogy 16:9-es képernyőn, a normál PAL sztenderdnél jóval élesebb, részletgazdagabb képet élvezhessenek a nézők. A T-Mobile továbbá húsz mérkőzést élőben közvetít 3G-s mobiltelefonokra, mindössze 7,5 eurós csomagáron. Mindennek ellenére a világbajnokság a mobil tévézésben vagy a HDTV-fronton inkább a kísérletezés, semmint a nagy áttörés pillanatát hozhatja el Európában. Hiába a vonzó bevezető ár, még Németországban is csak a mobiltelefon-tulajdonosok egytizede tudja a kézi tévézés előnyeit élvezni. A nagy felbontású tévék piaca még szűkebb. Európában csak mintegy kétmillió háztartásban van „HDready”, a sugárzott jelek közvetítésére alkalmas készülék. Münchenben a Deutsche Telekom egyik prezentációján viszont arra emlékeztettek, hogy 1954. július 4-én, amikor a németek vb-döntőt játszottak a magyarokkal, még csak 30 ezer televíziókészülék volt az egykori NSZK-ban. A várakozások szerint a HDTV is hasonló ütemben hódítja meg a lakásokat, mint a fekete-fehér, majd a színes képernyők. |
|
|
|
|
Való igaz, a főszponzorok – összesen 15-en, a fentiek mellett olyanok, mint a McDonald’s, a Deutsche Telekom, a Philips, a Gillette vagy a Toshiba – tisztes összegeket pengettek ki a konkurencia kizárásáért. Sajtóértesülések szerint 30-50 millió euró közötti pénzeket, négy évre elosztva együtt több mint 600 millió eurót. A legnagyobbak pedig már 2014-ig „befoglaltak” a nemzetközi futballszervezetnél, sőt, a Coca-Cola 2022-ig elkötelezte magát. A FIFA a vele hosszú távú megállapodásra jutott hatoktól – az üdítős cég mellett e körbe tartozik a Hyundai, az Adidas, a Sony, a dubai Fly Emirates légitársaság, valamint a MasterCardot jövőre felváltó Visa – nagyságrendileg 300 millió dollárt kér, nyolc évre elosztva.
SZIGORÚ SZABÁLYOZÁS. Mindebből legalább két dologra lehet következtetni. Az egyik az, hogy a szponzorok valamit szeretnének látni a pénzükért, és a legkevésbé sem riválisaik becsempészett hirdetéseit a televíziók képernyőjén. A másik pedig, hogy a nemzetközi futballszövetség vezetőinek van mit a (jelen esetben) kólába aprítaniuk.
Mindkét feltételezés igaz. A FIFA még a stadionok környékéről is száműzte a tizenötök konkurenciáját, olyannyira, hogy az amerikai Nike frankfurti központja tetején sem használhatja jól ismert emblémáját. Sértené a közeli arénában reklámozó Adidas jogait. A világbajnokság idejére a hamburgi stadionról is eltűnik az AOL Arena felirat. Az AOL nem szponzor, a Yahoo! ellenben igen. A FIFA szőrszálhasogató módon diktál még a kiválasztottaknak is. Megszabja, hogy maximálisan mekkora standot állíthatnak fel a szponzorok a stadionok előtt (tízszer tíz méterest), és mennyi szóróanyagot oszthatnak szét mérkőzésenként (legfeljebb ezer darabot.) De nemcsak a helyszíneken, hanem szerte a világon is éberen ügyel kereskedelmi és értékesítési jogaira a futball-cerberus. Németországban már több per lett a „WM 2006” (az idei vb német rövidítése) meg a hivatalos logó engedély nélküli használatából, sőt, a stuttgarti bíróság a „Fussball 2006”-ot is védett emblémává nyilvánította. Ez első hallásra kicsit már bizarr, és egyes nemzetközi sportügyvédek szerint is úgy vélik, hogy a szabályozás terén erős zűrzavar a FIFA malmára hajtja a vizet.
Ezzel szemben Dénes Ferenc sportközgazdász arra az összefüggésre hívja fel a figyelmet, hogy amíg mondjuk egy Rooney nevével ellátott mez a manchesteri stadionban úgy 7 ezer forintba kerül, viszont a balatonboglári búcsúban, igaz, gyengébb minőségben, de ezerért is megkapható, addig a hazai sport gazdasági megerősödésében sem lehet nagyon bízni. „Nem véletlen, hogy a 2012-es Eb-pályázatunk kiemelten fontos része, hogy akár diktatórikus eszközökkel is biztosítsuk a merchandising jogok védettségét” – hívja fel a figyelmet Dénes. Nagy-Britanniában egyébként már most keresztülvertek egy törvényt, amely nem-szponzorok számára tiltja a 2012-es olimpiával kapcsolatos vizuális elemek és kifejezések használatát. Ez nem csak az öt karikát takarja, de bizonyos kontextusban a „summer” (nyári) vagy a „London” szavakat is.
A nemzetközi futballszövetség mindenesetre egyre jobban él a kínálkozó lehetőségeivel. Joseph S. (Sepp) Blatter FIFA-elnök folyamatosan terebélyesedő birodalmat irányít az új, májusban 130 millió eurós ráfordítás nyomán átadott zürichi főhadiszállásról, amely minden világkonszernnek a becsületére válna. De hát az ENSZ-nek is csak 191 tagja van, a FIFA-nak viszont 207. A nemzetközi labdarúgó szervezet pedig a nyolcvanas évek közepe óta megállíthatatlanul gyarapszik. Akkor nyitotta meg Blatter elődje, a brazil Joao Havelange az utat a reklám és a közvetítése jogdíjak értékesítése előtt. „Megfelelő pillanatban éreztek rá arra, hogy a futball több mint sport” – méltatja érdemeiket Dénes Ferenc. Színre lépett Horst Dassler, a legendás Adidas-alapító Adi Dassler fia, a bevételi oldalon megjelentek a Coca-Cola első dollár-tízmilliós hozzájárulásai. A 2004-es (a rendelkezésre álló legfrissebb) pénzügyi adatok szerint két éve a FIFA 479 millió dollárból gazdálkodott, a bevételek 102 millió euróval haladták meg a kiadásokat. A pénzek 90 százaléka a négyévente megrendezett foci-világbajnoksághoz kapcsolódik. Több évre elosztva, közel 1 milliárd eurót hozott a konyhára a németországi televíziós jogok értékesítése, további 700 milliót a marketingjogok, a licencbevételek. A 70 éves Blatternek, aki 1998 óta sokak által megkérdőjelezetten, diktatórikusan és pénzügyileg nehezen átláthatóan irányítja a szervezetet, kevéssé kell attól tartania, hogy jövőre nem választják újjá. Tavaly szépen megemelték a végrehajtó bizottság tagjainak apanázsát, így azután kevésbé szúr szemet az elnök 1,5 millió eurósra becsült éves jövedelme is.
HÚSOSFAZÉK. Éppen ez lehet a FIFA és elnöke szemkápráztató felemelkedésének egyik titka: nemcsak zsebre tesz, de ki is oszt. Úgy a nemzetközi futballélet, mint a szekérre felkapaszkodó kis és óriáscégek gyarapodása érdekében. Azok a vállalkozások, amelyek a június 9-én kezdődő világbajnokság húsosfazekának közelébe juthattak, sajtóhírek szerint összességében 2,5 milliárd euró forgalomra számítanak. A Hyundainak kiemelten magas összegbe, mintegy 50 millió euróba került csak a hivatalos partneri cím megszerzése a német márkák orra előtt. Ám a koreai gyártónak, amely már az előző, japán-dél-koreai vb – majd pedig a portugáliai Eb és az athéni olimpia – szállítója is volt, alighanem most is megéri majd: négy éve a hazai világbajnokság eredményeként mindenesetre 30 százalékkal növelte eladásait világszerte. (Nagy szüksége is van a társaságnak arra, hogy újra lendületbe jöjjön, hiszen a szponzori szerződést aláíró elnök, Mong Koo Chung a díszpáholy helyett jelenleg börtönben ül, mintegy 107 millió eurós sikkasztással vádolva.)
Több millió futballmez, cipő, sapka, labda, és tengernyi sör – ezen termékek forgalmazói már röviddel a döntő után megcsinálják a kasszazárást. A legnyilvánvalóbb üzleti hasznot minden bizonnyal a sportcikkgyártók mutatják majd ki. Közülük is a bevételi rekordot nagy valószínűséggel a partneri státust is élvező Adidas fogja elkönyvelni, amelynek a jelenléte meghatározó lesz német földön. Hat csapat, köztük persze mindenekelőtt a németek élvezik a támogatását. Berlinben felépítették saját, 40 ezer négyzetméteres stadionjukat. A World of Football számtalan rendezvénnyel, óriáskivetítőkkel csábítja a közönséget, naponta 70 ezer látogatóra számítanak. A müncheni repülőtér kétszer kétsávos útja felett átívelő óriásreklám-felület, amely Oliver Kahn német válogatott kapus parádés robinzonádját formázza, ugyancsak az Adidas jelenlétét hangsúlyozza. A hírek szerint egyedül erre a célra 2 millió eurót áldoztak. Mindezért a társaságnál összesen 1,2 milliárd eurós forgalommal számolnak, kizárólag a világbajnoksághoz kapcsolódó eladásokból. A kalkuláció valóra válását segítheti, hogy a „Teamgeist”, azaz „csapatszellem” nevet viselő hivatalos vb-labda 10 milliós eladási prognózisát a napokban 15 millióra módosították, és ha nyer a német válogatott, egyedül az ő mezükből 500 ezer darab eladására van esély.
VESZTES GOLEO. Persze a világbajnokságnak nemcsak győztesei vannak. Az „alul semmi”-be öltöztetett Goleót, a világbajnokság kabalafiguráját gyártó német társaság, a Nici, például nemrégiben csődvédelmet kért az illetékes német bíróságtól. A figura, hiába tervezte a Muppet Showért is „felelős” brit Jim Henson’s Company, a BBC megjegyzése szerint „öngólnak bizonyult”. Az még hagyján, hogy Goleón mez ugyan van, de rövidnadrág már nincs, ám a kis oroszlán inkább az angol, mintsem a németek lelkéhez áll közel. Május közepéig nem is igen fogyott belőle a hazai üzletekben. Márpedig a közel 20 euróért árult Goleo forgalmazási jogáért 28 millió eurót fizetett a Nici a futballszervezetnek.
Növekvő csalódást okoz a FIFA a nagy európai futballkluboknak is, amelyek a nemzeti válogatottakba és a nagy tornákra ingyen kötelesek rendelkezésre bocsátani jól fizetett sztárjaikat. A G-14, a sztárcsapatok érdekközössége egyre hangosabban ismételgeti, hogy részesedni szeretnének a FIFA-tortából. Blatter egyelőre kemény: „Ha háborút akarnak, megkaphatják!” – hangoztatja. Sportági szakértők a csatákra való felkészülés részének tudják be, hogy a FIFA és az UEFA (az európai futballszövetség), amelyek eddig nem nagyon foglalkoztak az Európai Unióval, erőteljes lobbiba kezdtek az utóbbi időben, kihasználva a brüsszeli bürokratáknak a nagy klubokkal szembeni ösztönös ellenszenvét. Kemény ütközetek várhatók. „A szervezeti erő a FIFA-nál van, de a tényleges gazdasági erő a csapatoknál” – vázolja fel a tájképet a csata előtt Dénes Ferenc. A Deloitte könyvvizsgáló legfrissebb tanulmánya szerint az öt legnagyobb európai liga (az angol, a német, a spanyol, az olasz és a francia) generálta a teljes európai labdarúgópiac 11,6 milliárd eurós bevételének 54 százalékát. A további növekedés korlátját viszont az ugyancsak gyorsan gyarapodó bürokratikus futballszervezetekben látják.
Pedig elvben a futball-világbajnokság, az olimpiához hasonlóan, éppen hogy a nemzetközi közösség nagy ünnepe. Na de ki beszél itt fociról?
|
Kétséges gazdasági hatások
Néhány hónapja még alig látott napvilágot olyan gazdasági elemzés, amely ne remélte volna a világbajnokságtól a német konjunktúra fellendülését. Előzetes brit szakértői vélemények szerint az eseménysorozat – a fogyasztás élénkülésén keresztül – 0,3 százalékponttal javíthat az idei német GDP-növekedési adaton. Szükség is lenne erre, mivel az első negyedévi gyarapodás elmaradt a várakozásoktól, mindössze 0,4 százalékkal haladta meg 2005 utolsó három hónapjáét. A német Postbank elemzése viszont azt remélte, hogy 9 és 10 milliárd euró között lesz a pótlólagos impulzus – 6 milliárd az infrastrukturális építkezések beruházásaiból, 2-3 a németek megugró fogyasztásaiból, 1 milliárd pedig a külföldiek költekezéséből.
A német idegenforgalom és vendéglátás egyébként önmérsékletet tanúsít. Talán ennek is köszönhető, hogy több mint egymillió az erre az időszakra lefoglalt szálláséjszaka, 186 euró/szobás átlagáron. A házigazdák büszkék arra, hogy az 1998-as franciaországi vb-vel ellentétben ezúttal nem szálltak el az árak. A helyek egy részét előre lefoglalta, s főleg a honlapon keresztül passzolgatja tovább a szervezők központi szállásügynöksége, amely a negyeddöntők után újabb rohamot vár (a foglalások 44 százaléka a csoportmeccsekre, 33 százaléka a legjobb 16 közötti küzdelmekre szól).
A német boltosok nem feltétlenül derűlátók. Bár engedélyezték számukra a hosszabb – a meccsek utánig tartó, illetve vasárnapi – nyitva tartást, az előzetes várakozás szerint a turisták miatt megugró fogyasztást azonban kioltja az, hogy a németek épphogy leugranak majd a meccsek után, összerámolni valami reggelinek valót. Ráadásul a futballhuligánoktól is tartanak.
Nem túl bizakodó a DIW gazdaságkutató intézet májusi tanulmánya sem, amely szerint alig lesznek érzékelhető konjunkturális hatások. A vb-hez kapcsolódó beruházások e dokumentum szerint népgazdasági szinten érzékelhetetlenek, a külföldiektől sem lehet sokat remélni, ráadásul a beutazó turizmus a GDP-nek csupán 3 százalékát adja. A németeket a vb leginkább új tévékészülékek vásárlására sarkallja majd, ezen kiadásaikat azonban máshol megspórolják.
Sok turistát és német honpolgárt ráadásul éppen hogy elrettent a várható felfordulás. Erre építettek a svájci idegenforgalom illetékesei, akik a környező országokat olyan spottal bombázzák, amelyben egy vonzó tehenészfiú és egy izmos favágó invitálja nyárra az Alpokba a „futballözvegyeket” a következő mondattal: „Hölgyeim, miért nem töltik a vb idejét egy olyan országban, ahol a férfiak inkább önökkel törődnek?” |
|
|
|
|
