Gazdaság

Megrázó milliárdok

Több száz vállalkozást temethet maga alá a Transelektro-csoport, amelynek egyes cégei talán túlélik a válságot, de a villamossági üzletág felszámolása elkerülhetetlen.












Megrázó milliárdok 1


Megrázó milliárdok 2

Megrázó milliárdok 3
A Transelektro székháza. Székely Péter elnök-vezérigazgató már elhagyta a céget.
Megrázó milliárdok 4

ltűntek a felsőkategóriás autók a Transelektro budapesti, Nádor utcai székházának udvaráról, ami félreérthetetlenül azt jelzi: Székely Péter elnök-vezérigazgató és korábbi többségi tulajdonos már nincs a fedélzeten. „Jó érzékkel, a huszonnegyedik órában szállt ki” – mondta a minap némi cinizmussal a hangjában egy volt munkatársa a liftben, útban a második emeleti tárgyaló felé, ahol Tímár Gyula, a Transelektro-csoportban többségi tulajdonossá vált Vegyépszer elnök-vezérigazgatója ismertette a sajtóval az eddig elért aprócska eredményeket. A gépipari csoport összesen 62-63 milliárd forintnyi adósságot felhalmozó négy cége közül legfeljebb kettőnek – a Ganz Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Zrt.-nek (GTEK) és a Ganz Röck Zrt.-nek – van ma komolyabb esélye az életben maradásra. Az Alstom partnereként a budapesti metrótenderen befutó közlekedési társaságnál még remeg a léc, a Ganz Transelektro Villamossági Zrt. (GTV) sorsa pedig, úgy tűnik, végleg megpecsételődött, miután a hitelező bankokkal május 31-ig nem sikerült megállapodásra jutni. Ráadásul a GTV-ből az utolsó pillanatban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is kiszállt, 42 százalékos tulajdonrészét a hírek szerint egymilliárd forintért eladta a Vegyépszernek.

A banki követelések fedezeteként nemcsak minden ingatlan, de az alapanyagok, a gépek, az eszközök, a folyamatban lévő projektek, sőt, az árbevétel is zálogban van. „Nemigen van már mit pénzzé tenni” – ismerte el kényszere­dett mosollyal Tímár. Ezért a beszállítók a vár­ható felszámolási eljárásban szinte biztosan nem kapnak egyetlen fillért sem, miközben a banki követelések nagyobb része várhatóan megtérül (lásd a keretes írást). Összesen mintegy 13 milliárdnyi a szállítói tartozás.













Megrázó milliárdok 1


Megrázó milliárdok 2

Megrázó milliárdok 3
Megrázó milliárdok 4

DOMINÓ-HATÁS. Tímár Gyula bizonyos benne, hogy amennyiben a Transelektro-csoport összedől, több száz közepes és kisvállalkozást temet majd maga alá. „Ismerünk olyan beszállító céget, amely már 2000-ben is öt-hat hónapos huzavona után jutott csak a pénzéhez” – jelzi Horváth Zoltán, a komáromi H.I.X. Kft. ügyvezetője, hogy a társaságnál a gondok évekkel kezdődtek. Nekik ma már csak 2,8 millió forinttal adósa a Transelektro, de tavaly 16,8 millió forint vált bizonytalanná az ipari birodalom pénzügyi válsága miatt, amit végül is hosszú procedúrával karácsony másnapján sikerült megkapniuk. A komáromi cég vezetője szerint a szállítók között a legcsekélyebb jele sincs az esetleges összefogásnak, pedig az jelentős mértékben javíthatná érdekérvényesítő képességeiket. A Ganz Transelektro Közlekedési Zrt. (GTK) egyik legnagyobb beszállítója, a Ganzair Kft. elállt a felszámolási indítványtól, miután ígéretet kaptak a 16 milliós lejárt tartozás rendezésére. A kiskunhalasi cég vesztére százdarabos keretszerződést kötött a GTK-val, trolibuszok fékkompresszorainak gyártására, amihez jelentős árengedmény párosult. „A száz darabból eddig harmincötöt hívtak le, ebből tíz darabot már visszatartottunk, mert nem fizettek” – mondja Gidai János igazgató. A lejárt tartozással együtt összesen mintegy 50 milliójuk áll anyagokban, késztermékben a GTK-üzletben. „Ha az egész elúszik, az 150 milliós forgalomkiesést okoz a cégnek. Bár évi 1,5 milliárdos árbevételű cég vagyunk, ez jelentős érvágás volna, sok mindent át kellene gondolni” – mondja az igazgató.













Megrázó milliárdok 1


Megrázó milliárdok 2

Megrázó milliárdok 3
Megrázó milliárdok 4

Akárhogyan is, az igen elszánt, de ma már kevésbé optimista vegyépszeres mentőcsapatnak mindössze annyit sikerült eddig elérni, hogy a GTEK, valamint a Ganz Röck Zrt. reorganizációs tervét a hitelező bankok készek igazgatósági szinten megtárgyalni, így esély van a megegyezésre. Kevésbé biztató a GTK helyzete, bár a bankok egyelőre nem mondták fel a hitelszerződéseket. Annak dacára, hogy az erre vonatkozó önkéntes moratórium lejárt, folynak az egyeztetések. A csoport talpra állításához a bankok és Tímár számításai szerint is 8,5 milliárd forintra van szükség, ebből 1-3 milliárdot a tulajdonosok készek rendelkezésre bocsátani, ha a bankok bevállalják a fennmaradó 5,5-7,5 milliárdot. Ez utóbbinak egyelőre kicsi az esélye.

Tímár Gyula határozottan cáfolja, hogy kiszállnának a metrótenderből, ami három év alatt 7 milliárdot hozhat a GTK-nak. Minden eredményesnek ígérkező projekthez ragaszkodnak, ezek finanszírozására a Transelektro három tulajdonosa, a Vegyépszer, a Közgép Rt. és a Resonator Kft. (a negyedik tulajdonos, Székely Péter nélkül) 1 milliárdos alaptőkével önálló társaságot alapított, a szűz cég ugyanis hitelképes a bankok számára. Az egyes megrendeléseket változatlanul a Transelektro cégei teljesítik majd, az új társaság kizárólag a finanszírozásban működik közre közvetítőként. A csoport legnagyobb és leginkább eladósodott tagja, a 10 milliárdnyi hitelt, 6 milliárdnyi garanciát és 1,7 milliárdos szállítói tartozást cipelő GTV-nél azonban a Vegyépszer első emberének minden igyekezete ellenére felszámolási eljárás kezdődik, s ezzel kényszerpályára kerül.









Megrázó milliárdok 13


Felelős kerestetik


A Transelektro mintegy 63 milliárd forintnyi tartozásából durván 50 milliárd forintnyi hitel-, illetve garanciavállalás a bankokat érinti, ennek mintegy fele a két állami bankot, a Magyar Fejlesztési Bankot és a kereskedelmi bankok export-előfinanszírozási hiteleire általában legalább 50 százalékban állami garanciát nyújtó Eximbankot. A kereskedelmi bankok mintegy 25 milliárd forintra tehető „transelektrós” hitelállománya közül a legnagyobb összeget az MKB Bank, a Raiffeisen Bank és az OTP Bank nyújtotta, kisebb összegekkel ragadt benn a KDB Bank, a K &H Bank, a Commerzbank és az IC Bank.

A bankok csaknem mindegyike elzárkózott attól, hogy Transelektro-ügyben nyilatkozzon. Az OTP Bankról lehet tudni, hogy hitelei állami és eximbankos garanciával fedezettek, így azok – Spéder Zoltán vezérigazgató-helyettes szavai szerint – „a második negyedévi profitot és a következő negyedévekét sem fogják megrengetni”. Tajthy Attila, a Raiffeisen Bank workout (kétes követelésekért felelős) vezetője 6,2 milliárd forintos valós kitettségről számolt be, az ügyletek közel 30 százalékára vannak teljes biztosítékú fedezetek, de több olyan Raiffeisen által finanszírozott projekt befejezés előtt áll, amelyből komoly megtérülést várnak. Így számításaik szerint – ha minden a legrosszabbul alakul is – legfeljebb az összeg egyharmadát-egynegyedét bukhatják el az ügyön, amire már teljes mértékben tartalékot képeztek. Úgy értesültünk, a Transelektrónak a napokban sikerült megállapodnia a KDB Bankkal 3 milliárd forintot meghaladó tartozásának átütemezéséről, s ugyancsak nem megerősített információk szerint további két bank mérsékelte a kamatot.

A mérlegek alapján egyébként nem lehetett gyanítani, hogy esetleg valami gond van a társasággal. Így a Transelektro-csoport vezetői mellett minden bizonnyal az Ernst & Young könyvvizsgáló cégnek is el kell számolnia majd az általa auditált információk hitelességével; mindenesetre lapértesülések szerint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pert készül indítani ellenük. A Figyelő által megkérdezett nemzetközi jogi szakértők arra emlékeztetnek, hogy az auditorok alapvetően a menedzsmenttől kapott információk alapján végzik a dolgukat, de ha egészségtelen folyamatokat fedeznek fel, úgy annak okait ki kell deríteniük, hogy a jelentésük valós képet mutasson. Mindezek alapján, ha egy üzleti partner – legyen az hitelező bank, beszállító, vagy akár befektető – egy üzleti döntést a könyvvizsgálói jelentésekre alapozva hoz meg, utóbb viszont kiderül, hogy félrevezették, és ebből kára származik, azért az auditor is felelős.

Megrázó milliárdok 13
Megrázó milliárdok 4

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik