Ha az említett 7-10 százalékos GDP arányos kiigazítás elmarad, akkor a forint gyorsan leértékelődik, a kamatok emelkednek, az infláció felpörög és a gazdasági növekedés lassul, majd a fogyasztás és a beruházások visszaesnek – vezette le a folyamatot Auth Henrik. „Preventív kiigazítás esetén a növekedési áldozat jóval kisebb” – jelezte az MNB alelnöke. Auth Henrik elmondta: jelenleg a maastrichti kritériumok közül csak az inflációs szabályt teljesíti Magyareország a 2,4 százalékos mutatóval, miközben például az államháztartás GDP arányos hiánya – a kritérium 60 százalék – a 2001. évi 54 százalékról 2005-re 62 százalékra emelkedett.
Meg kell szüntetni „a költségvetési alkoholizmust”, az államháztartási hiány folyamatos növekedését – figyelmeztetett az jegybank alelnöke. Aggasztó a költségvetési hiány szerkezete, mert az két meghatározó tételre, az évi rendszeres bérkifizetésekre, illetve az intézmények fenntartására fordított összegekre megy el – mondta Csaba László. A CEU professzora szerint Magyarország, mint öregedő társadalom a GDP 35-40 százalékánál nagyobb államháztartási hiányt nem engedhet meg magának.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
