A vegyszerész

Permetező traktorok szórófejeit kellett figyelnie agrármérnökként első munkahelyén, a balatonszárszói Vörös Csillag Tsz-nél Simon Péternek, s szólnia kellett, ha valamelyik eldugult. Később azért épületesebb feladatokat is kapott, sőt, ott ismerkedett meg a leendő feleségével is. A maszek élet ízére már második munkahelyén, a Siófoki Állami Gazdaság alsótekeresi faiskolájában érzett rá, amikor lehetősége nyílt, hogy másodállásban bedolgozzon a cégnek. Jogász feleségével munka után indultak a gebinbe kiadott fáikhoz kapálni, metszeni, év végén pedig az állami gazdaság átvette tőlük az ültetvényt. A végső döntést azonban már a harmadik munkahelyén, a Bábolna IKR Vállalatnál hozta meg, amelynek enyingi műtrágya üzemét 1991-ig vezette. Ott látta, hogy mennyiért szerzik be, majd adják tovább az alapanyagokat. „Ha egy évben csak egy ilyen üzletet nyélbe ütök, abból meg tudok élni” – mélázott el a kínálkozó lehetőségen Simon Péter, aki mindig is vágyott arra, hogy egyszer saját vállalkozása legyen.

PÉNZ A VAGONOKBAN. A Fertilia Kft.-t feleségével közösen alapította meg. Az egymillió forintos alaptőke felét a garázsuk tette ki, apportként. Ezenkívül volt 400 ezer forint készpénzük, a hiányzó 100 ezret azonban csak úgy tudták előteremteni, hogy bevették egyik ismerősüket a cégbe. Az illetékek levonása után 385 ezer forint árválkodott a számlán, ám Simon Péter több vagon-
nyi orosz ammónium-nitrát műtrágyát vásárolt 8 millió forintért. „Volt 30 nap fizetési határidőm” – emlékszik vissza a Fertilia tulajdonosa az első üzletre, amely sikeresen zárult le, hiszen egy dunaföldvári szövetkezet megvette tőlük a műtrágyát.

A cég az ezt követő időszakban meglehetősen dinamikusan fejlődött, fél év után már ki is tudták vásárolni a 100 ezer forintot hozó ismerősüket. Sőt, volt olyan év, hogy megháromszorozódott az árbevétel, így 1996-ban már egymilliárdos forgalomnál tartottak. „Amíg korábban egyetlen tsz-nek eladtunk ezer tonna műtrágyát, addig ezután 20 emberünk 50 tonnánként adta el ugyanezt a mennyiséget” – jelzi a tulajdonos, hogy a gazdaságok elaprózódása milyen pluszmunkát okozott számukra.

A gazdálkodók tőkehiánya mindmáig problémának számít. A bankok ugyanis túl kockázatosnak tartják, hogy hitelezzenek a termelőknek, ezért a mezőgazdaság finanszírozása a termeléshez szükséges eszközök nagykereskedőinek a feladata. „Ez annyit jelent, hogy ami műtrágyát most tavasszal elvittek tőlünk, azt november-december táján fogják kifizetni” – mondja Simon Péter, aki jelenleg mintegy 2 milliárd forinttal finanszírozza azt, hogy a vevői termelni tudjanak. A Fertilia Kft. egyébként integrátori munkát is végez, ami annyit tesz, hogy a termeléshez szükséges műtrágya, növényvédő szer és vetőmag ellenértékét a gazdálkodók a terményükkel is kiegyenlíthetik. Miután az integrátorcégek piacán óriási a verseny, ha valamelyik vállalkozás rövidebb fizetési határidőt szabna, akkor egyből három másik cég csapna le – egymás alá ígérve – az üzleti lehetőségre.

Az uniós csatlakozás különösebb változást nem hozott, hiszen a nagy nemzetközi cégek már korábban is jelen voltak a magyar piacon. Annyi azonban történt, hogy – saját teherautóparkjuk lévén – a csatlakozás óta akár Szlovákiába is kijárnak olcsóbb alapanyagokat vásárolni. Az elmúlt években pedig már Horvátországba is exportáltak nitrogén oldatot. A teherautók jobb kihasználása érdekében bérfuvarozást is vállalnak. A Fertilia tulajdonosa szerint a gazdák szempontjából sok előnye van az EU-nak, hiszen a támogatási rendszerek lényegesen megkönnyítik a helyzetüket. A garantált felvásárlási árak révén pedig időjárástól függetlenül előre meg lehet határozni a termények árát, ezért kisebb a kockázat.

KILÓRA. „A nitrogénműtrágyákat minden konkurens ugyanonnan, Pétről vásárolja, ezért muszáj valamilyen pluszszolgáltatást is nyújtani a vevőinknek” – magyarázza a Fertilia vezetője, aki abból indult ki, hogy a tápanyag-visszapótlás menete nem egyenlő a műtrágya kiszórásával a földre. Sok termelő ugyanis „ezt így szoktuk csinálni” alapon használ műtrágyát, az „érzés” alapján elvégzett tápanyagpótlás azonban rendszerint gazdaságtalan felhasználásnak bizonyul.

A cégnél ezért tanácsadói hálózatot építettek ki. A Fertilia szakemberei, hónuk alatt egy laptoppal, kilátogatnak a gazdákhoz, majd a termőhely adatai alapján egy program segítségével kiszámítják, hogy a hatékony felhasználás érdekében mennyi műtrágyára, illetve növényvédő szerre van szükség. Ezek után a Fertilia tavaly átadott keverőüzemében elkészítik az adott gazdaságra, illetve a termesztett növény fajtájára szabott műtrágyát, majd a megrendelt mennyiséget – és kilóra csak annyit – kiszállítják a megrendelőnek.

A Fertilia Kft. enyingi telephelyével szemben magtárat építő, gazdálkodással foglalkozó Mikó Ferenc kivételezett helyzetben érezheti magát, hiszen 800 méteren belül két műtrágya-, és növényvédőszer-kereskedelemmel foglalkozó cég is található. „A másik társaságnál csak az üzletkötőkkel tudok tárgyalni, a Fertiliánál azonban bármikor bemehetek Simon Péterhez” – világítja meg a választásának fő okát Mikó, aki szerint az így kialkudott árkülönbözetből akár 20-30 hektárra való műtrágyát is meg tud spórolni.