Ötvenmilliárdot hozna a megyék felszámolása

A kormányprogram végrehajtását szolgáló 18 törvénytervezeten több mint egy éve (az államreform közjogi részén pedig már több esztendeje) dolgoznak szakértői csapatok. A menetrend most már elsősorban nem a koalíciós pártok támogatásától függ – úgy értesültünk, a leendő kormányfő azt adottnak veszi -, hanem sokkal inkább attól, meg tudja-e nyerni a kormány a reformokhoz az ellenzék jóváhagyását. Ebben az esetben az új kabinet a csomagot már eskütételének másnapján, azaz június 15-én benyújtja a parlamentnek. A Fidesz vétója esetén viszont kerülő utakon próbálják majd megvalósítani a reformokat.

Megyebúcsú

A tervezett államreform közjogi és közigazgatási része érinti a központi igazgatást, az önkormányzati rendszert, valamint a területi igazgatási átszervezést, továbbá az önkormányzatokat is érintő adóreformból áll. A közigazgatási, közjogi reformcsomagot illetően az látszik, hogy az MSZP ezúttal valóban komolyan gondolja a megye mint közigazgatási szint kiiktatását. „Számomra meglepő módon már a vita kezdetén közelebb álltak egymáshoz az álláspontok, mint gondoltuk” – mondja Horn Gábor államtitkár, aki az SZDSZ részéről az egyik állandó résztvevője a kormányprogramról zajló tárgyalássorozatnak. „Úgy látom, a közigazgatással foglalkozó MSZP-s szak- és pártpolitikusok is elfogadták: a reformfolyamatnak komoly gátja lehet a soklépcsős, áttekinthetetlen közigazgatási rendszer” – teszi hozzá.

Tény, a múlt szombati szocialista kongresszuson Hiller István pártelnök már arra hívta fel a küldöttek figyelmét, hogy korszerűsíteni kell a párt szervezeti működését és felépítését, s mihamarabb hozzák létre a regionális pártszövetségeket. A szocialisták tehát már kapcsoltak: pártszervezeteiket a jövendő önkormányzati struktúrához igazítják.

Közeli álláspontok

A Figyelő úgy értesült, hogy az MSZP elképzelése szerint 2008-ban tartanának először regionális önkormányzati választásokat, azok eredményeként megalakulnának a regionális gyűlések, négy évvel később pedig, a második regionális választásokat követően, létrejönnének a regionális kormányzatok, erős politikai, pénzügyi, és közigazgatási kompetenciával. Az adók egy része a régiókat illetné, és biztosítaná azt az önerőt, ami elengedhetetlen az uniós fejlesztési támogatásokról való felelős döntéshez. Az SZDSZ is azt szorgalmazza, hogy most ősszel csak két évre válasszunk megyei önkormányzati képviselőket.

Miután az MSZP zászlajára tűzte a regionális önkormányzatok létrehozatalát, s ezt az SZDSZ is támogatja, a megvalósítást már csak a Fidesz vétózhatja meg. Erre utalt Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, amikor ironikusan azt nyilatkozta: „E tekintetben a szocialisták számíthatnak a Fidesz segítségére.” A választás előtt a kormánypártokkal szinkronban a Fidesz is azért kampányolt, hogy csökkenteni kell az önkormányzati képviselők számát. Mindenesetre a legnagyobb ellenzéki párt támogatása kellene ahhoz, hogy már most júniusban, gyorsított eljárással megszülessen a törvénymódosítás, amelynek alapján már a kisebb testületekbe választanánk önkormányzati képviselőket.

Igaz, ennek érdekében rohammunkával kellene újrarajzolni a körzethatárokat minden településen, de Horn Gábor szerint ez nem lehet akadály. „Mi drasztikusabb csökkentést szeretnénk, mint az MSZP: feleznénk az önkormányzati képviselők számát” – ismerteti Horn az SZDSZ álláspontját, de hozzáteszi: a legkisebb településeken nincs szükség a testületek zsugorítására, mert a képviselők ott többnyire nem kapnak tiszteletdíjat, a nagyvárosokban viszont a tényleges felezést látják jónak. „Budapesten például a 66 képviselő helyett 33 ülne a testületben” – magyarázza Horn. Úgy tudjuk, az MSZP sokkal szerényebb, 20-25 százalékos karcsúsítást szorgalmaz. Erről még a héten várható vita, és egyezség – valahol a két fenti álláspont között. De persze ennek törvénybe iktatásához is kellene a Fidesz támogatása.

Mivel a megyei közgyűlések többsége – Vas, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, valamint Zala kivételével – MSZP-SZDSZ irányítású, MSZP-s megyei elnökökkel, a szocialista vezetésnek a saját táborán belül is meg kell vívnia a harcot. A 3168 település önkormányzatai minimálisan 3, maximálisan 49 fős képviselő testülettel dolgoznak (kivéve a fővárost, ahol a fentebb említett 66 a képviselői létszám), összesen 27 ezer választott politikussal.

A megyei önkormányzatok átlagosan 40 fős közgyűléssel működnek, a tanácsadók, s politikai megbízottak, tanácsnokok száma háromszor ennyi. A több száz központi és helyi igazgatási szervezet mellett 13 ezer önkormányzati intézmény működik. A tanácsadói holdudvarok fenntartása éves szinten több tízmilliárdra rúg. Egy-egy 3 megyét tömörítő régióban viszont már csak 70 fő dolgozhatna, harmadannyi intézménnyel és háttérszervezettel.

Elnapolt vita

Mint a Figyelő megtudta, a szocialisták Pest megyéből és a fővárosból álló központi régiót terveznek, ezzel szemben a szabad demokraták elvetnék a megyehatárt, s Budapestből és a hozzá szervesen kapcsolódó 76 agglomerációs településből alakítanák ki az ország első számú régióját, s a megye „alvó részeit” két szomszédos régióhoz kötnék. Csakhogy az MSZP Pest megyei politikusai, és budapesti kerületi képviselőcsoportjai keményen őrzik bástyáikat, a koalíciós tárgyalásokban részt vevő szocialisták pedig most nem akarnak belső konfliktust.

Az SZDSZ szerint újra kellene gondolni a munkamegosztást a főváros és a 23 kerület között annak érdekében, hogy Budapest fejlődőképes európai nagyváros legyen, ezért a városfejlesztést, az építészeti szabályozást és az adózást a főváros hatáskörébe utalnák. A kerületek hatásköre pedig – ahogyan a képviselők száma is – jelentősen csökkenne. Lamperth Mónika belügyminiszter – bár a Figyelő koalíciós egyeztetésre vonatkozó konkrét kérdései elől elzárkózott – annyit elárult: valóban későbbre halasztották a döntést a központi régióról. Egyebekben viszont felgyorsult az egyeztetés. Erre utal, hogy a lap információi szerint a tervezett június 14-nél korábban, már 9-én leteheti az esküt az új kormány.

Kistérségi pótcselekvés

Abban pedig már most is egyetértés van a koalíciós pártok között, hogy ha az ellenzék mégsem hajlandó megszavazni a kétharmados törvénymódosítást, a kormány pénzügyi eszközökkel akkor is komoly lépéseket tehet a régiók kialakítása felé. „Most jött el az a pillanat, hogy a kabinet a megtakarítások jelszavával rászorítsa az ellenzéket arra, hogy megszavazza a kétharmados törvényeket, s létrejöhessenek az önkormányzati régiók, és megerősítsék a kistérségeket” – vélekedik Péteri Gábor önkormányzati pénzügyi szakértő. Szerinte ha nem lesz meg a kétharmados támogatottság, akkor a kistérségi rendszer továbbfejlesztése irányában tud elindulni a kormány, ugyanis a költségvetési és más ezzel összefüggő törvények módosítása csak feles többséget igényel. A változások amúgy is a kistérségekből indulnak ki, ez az a szint, ahol a leghamarabb és a legkönnyebben lehet változást elérni.

Ez utóbbi szint megerősítése ráadásul megtakarítást is eredményez. Az már bebizonyosodott, hogy a magasabb szakmai színvonalú szolgáltatás kevesebbe kerül, ha a települések összefogásban látják el oktatási, környezetvédelmi, és kommunális feladataikat. (Az elmúlt ciklusban a 168 kistérség közül 152-ben jött létre többcélú kistérségi társulás, elsősorban közoktatási, környezetvédelmi, munkaügyi igazgatási feladatok ellátására.) Ugyanez a logika regionális szinten is igaz, ha a korábbi megyéknél lényegesen kevesebb képviselői hellyel működnek a régiós önkormányzatok, s a fogyókúra és racionalizáció jegyében a megyei dekoncentrált szervezeteket összevontan, régiós szinten működtetik. A tervek szerint 2008-ra a megyeszékhelyekről a régióközpontokba költöznek át az állam területi hivatalai, így egyebek között a megyei adóhatóságok, egészségbiztosítási pénztárak, nyugdíjfolyósító igazgatóságok, közlekedési felügyeletek, környezetvédelmi hivatalok.

Radikális leépítések

A meghirdetett központi kormányzati modernizáció végrehajtásától, és a regionális igazgatás kiépítésétől szakértői becslések szerint néhány tízmilliárd forintos megtakarítás remélhető. Horn Gábor szerint nincsenek pontos adatok, de az bizonyos, hogy „a városi, a kistérségi, illetve a regionális önkormányzat a mainál jóval hatékonyabban fog működni, és ebben hatalmas költségvetési tartalék van”. Az intézmény-összevonások és leépítések radikális mértékűek lesznek, s úgy tudjuk, a kormányfő ezúttal a szakszervezeti lobbiknak sem fog engedni.

A Figyelő értesülései szerint több ezer ember kényszerül majd távozni a központi és a területi igazgatásból. A reformokat a politika saját magán kezdi. Például azzal, hogy kevesebb parlamenti bizottság lesz, és csökkennek a képviselői juttatások. A jelenlegi 15 helyett várhatóan 12 minisztérium lesz, s mindegyikbe legfeljebb 1 politikai államtitkárt neveznek ki. Megszüntetik a tárcák által alapított közhasznú társaságok és közalapítványok többségét. Igaz, rossz előjel, hogy a Gyurcsány-kabinet 2004 végén egyszer már nekifutott a központi igazgatás racionalizálásának, ám 2005 végére a mintegy 1200 központi igazgatási és hozzá kapcsolódó háttérszervezet közül mindössze 80-90 szűnt meg, az ebből elért megtakarítás pedig alig haladta meg a 8 milliárd forintot.

A reform központi gondolata mindenesetre most is ugyanaz: a versenyképes igazgatás megteremtése érdekében feladatalapon világítják át a közszférát, s így határozzák meg azt a gazdaságos üzemméretet, amelyben hatékonyan működtethetők a szervezetek. A lap úgy tudja, az átvilágítást a Pénzügyminisztérium (PM) végzi; a határidő nem ismert. Államigazgatási szakértői becslések szerint, ha a feladatok elosztása sikeres lesz, a kormány 50 milliárd forintot takaríthat meg a modernizációval.

A teljes cikket elolvashatja a május 25-én megjelenő Figyelőben.