Gazdaság

Maguk bonthatják villáikat a tulajdonosok Viren

Az érintett magyar tulajdonosok haladékot nem kaptak, de lehetőségük van ingóságaik elszállítására, illetve a házak saját bontására – közölte pénteken Dunai Péter zágrábi magyar konzul.

„Számos tulajdonos megjelent, ők elszállítják az ingóságaikat, a többiek egy központi raktárból vehetik majd át a már elszállításra került indóságaikat” – mondta el az MTI-nek a helyszínről Dunai Péter.

Pénteken is folytatják az engedély nélküli ingatlanok bontását a horvát hatóságok az adriai-tengeri Vir szigetén. A horvát környezetvédelmi minisztérium emberi eddig két helyszínen összesen két magyar házat romboltak le, kettőt pedig előkészítettek a bontásra, de a további bontás ütemtervén nem változtattak.

A FigyelőNet információi szerint egyébként a Vir szigeti eset korántsem elszigetelt, és a Brac és Rab szigeti hasonló fejlemények után várható, hogy a Zadartól délre fekvő Primosten városában robbanhat ki hasonló botrány. Az ott épült nyaralók felének, értesüléseink szerint, szintén nincs engedélyük.

Szigorúak

2004-ben fogadták el azt a környezetvédelmi törvényt, amely megtiltja a tengerparttól 70 méterre húzódó sáv beépítését. Az építési hatóságok szigorúan betartják a jogszabályokat, és nem adnak engedélyt senkinek, aki a parthoz ilyen közel szeretne építkezni. Nem adnak építési és használatbavételi engedélyt akkor sem, ha például nincsen közművesítve a telek, az ivóvizet, az elektromos áramot szigorúan kötelező bevezetni a telekre, és a szennyvízelvezető csatornát is ki kell építeni.

Ezeket a szabályokat abszolút szigorúan betartatják a hatóságok, és állítólag azzal sem lehet védekezni, hogy például a vonatkozó törvények életbe lépése előtt kezdett el valaki építkezni. A bontás jogosságát firtató kérdésünkre Nagy Zoltán ügyvéd, ingatlanjogász általánosságban úgy fogalmazott: alapvető kérdés, hogy az adott ingatlannak volt-e építési engedélye. Ha nem volt, akkor teljesen mindegy, hogy egy új jogszabály is még időközben életbe lépett. Ha viszont esetleg volt korábban építési engedély, és ezt követően hozták meg a part menti építkezést tiltó jogszabályt, akkor ennek visszamenőleges alkalmazása alapvető jogelveket sértene, tette hozzá Nagy Zoltán.

Akinek viszont nem volt építési engedélye, az egy egyébként létező adásvételi szerződéssel sincs kisegítve, a hatóságok ugyanis engedély hiányában nem tudták a vevő nevére írni az ingatlant, így például egy esetleges bontásnál sem őt értesítik, hanem az építtető, jellemzően Horvátországban bejegyzett cég képviselőjét. Így fordulhatott elő, hogy a magyar tulajdonos a korábbi jogi problémákról sem kapott időben értesítést, esetleg nem is tudott arról, hogy gond van az ingatlan papírjaival, és csak most, közvetve vagy sajtóhírekből értesült a hatóságok lépéséről.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik