Gazdaság

Római-parti gát

Sajnálattal olvastam Gát(lás)talanul című cikküket (Figyelő, 2006/19. szám), amely megítélésem szerint sajnos részrehajló és nem objektív a Római-parttal kapcsolatosan.

Vissza kell utasítanom a magam és az egyesületünk nevében azt a megállapítást és az arra való utalást, hogy az ingatlan-befektetők gátlástalan módon az adófizetők pénzéből akarják kikényszeríteni a gátépítést, méghozzá a drágább megoldást a kerületben. Széles lakossági igény van ma a III. kerületben és a fővárosban, hogy egy rendezett, kultúrált, szórakozásra, kikapcsolódásra, sportolásra alkalmas partszakasz jöjjön létre. Ezt bizonyítja az a sok aláírás is, amit az Egyesület a Római-partért már összegyűjtött. E szervezet nem a helyi befektetőket képviseli, hanem a lakosság és a parton jelenlévő idegenforgalmi, vendéglátó-ipari, valamint a sportegyesületek igényeit fogalmazza meg egy kultúrált, rendezett közterület iránt. Ez jelenleg nem biztosított, mivel amíg nem megoldott a part árvízvédelme, nem érdemes a partszakaszt rendbe tenni, hisz az árvizek tönkreteszik.

Jelenleg az árhullámok miatt jelentős fertőzésveszély áll fent a III. kerületben, hiszen a Duna által kimosott emésztők, dögkutak tartalma szétterül az egész területen, közvetlenül a családi házas övezet, illetve a Pók utcai lakótelep előtt. A római parton nincs természetvédelem, hiszen a sitten, a romokon, a rozsdás padokon, a közvilágítás nélküli sétányon, a beomlott partszakaszokon kívül nem fogadja más látvány a látogatókat. Az általunk javasolt parti mobilgát sikeresen vizsgázott Európa több nagyváro-
sában, így például Kremsnél, ahol egy 880 méteres szakaszon védi a várost a Dunával szemben. Sajnálatos, hogy a főváros illetékes hivatalnokai nincsenek technikai kérdésekben megfelelő szinten. Csúsztatásnak tartom, hogy a parti gát többe kerül, mint a Királyok útján megépülő gát, hiszen előbbi költsége tartalmazza a part rendbetételét is, ami azt jelenti, hogy kialakul egy élhető és használható Római-part. Mit jelent az a kitétel, miszerint ne közpénzből finanszírozzuk, hogy a part menti telkek értéke a sokszorosára emelkedjék!? Ez azt jelenti, hogy ne építsünk autópályát, hidat, járdát, ne cseréljük le a villamosokat a körúton, ne építsünk játszótereket? Ugyanis mindezen infrastrukturális beruházások növelik a városok, lakók, állampolgárok, vállalkozók ingatlanjainak árát.

A magasabb értékű ingatlanok adásvételekor magasabb átírási illeték fizetendő, ezen keresztül az állam lefölöz, illetve adó formájában bevesz olyan jövedelmeket, amelyek ismét az állampolgárok közösségének a vagyonát gyarapítják. Ehhez képest az adófizetők pénzét zsákszámra a Dunába öntötték mind a 2002-es, mind a 2006-os védekezéskor, a végleges árvízvédelmi megoldás kivitelezésének halogatása miatt.
EGRI GÁBOR

*

Egri Gábor továbbra sem indokolja, miért kellene közpénzből finanszírozni olyan ingatlanok védelmét, amelyek nem a terület adottságait figyelembe véve épültek meg. Márpedig szakemberek szerint a parton épülő lakóparkok, üdülők vagy szállodák nem árterületre valók. A szerk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik