Gazdaság

Sokat javult a budapesti ingatlanindex

Javult a fővárosi ingatlanpiaci index értéke, ám ez az iroda-, üzleti ingatlan- és raktárpiaci kilátások javulása miatt következett be – ismertették a főbb budapesti tendenciákat a GKI Gazdaságkutató Rt., az Angyalföldi Lakásépítő Rt. és az Ingatlan és befektetés szaklap szakemberei.

Sok az eladatlan lakás?

Folyamatosan vitatják az eladatlan lakások számát a piaci szereplők. 1500 és 9000 között időről-időre sokféle számot hallani. Szepesi Anita, a vizsgálatban szintén résztvevő Ingatlan és befektetés szaklap szerkesztője elmondta, hogy a már átadott fővárosi lakásokból mindössze 1500-1700 lehet eladatlan. A fejlesztők által sokszor hangoztatott 7-9 ezer eladatlan lakás az éppen értékesítés alatt álló – de még nem kész – lakásokhoz mérten igaz. Az Al Holding kutatása szerint március végén 1800 átadott, de még el nem adott lakás várt vevőre a fővárosban, s noha a kínálat bővülése lassulni látszik, a beköltözhető lakások mennyiségét ez egyelőre nem érinti, ebben a körben csökkenésre leghamarabb 2007 végén számíthatnak a fejlesztők. A jelenlegi piaci adatokat alapul véve 2008-ra egyensúlyi helyzet alakulhat ki az újlakás-piacon – vélte Illy Péter.

Javult a kihasználtság

Érezhetően javult az „A” kategóriás irodák kihasználtsága az első negyedévben. Pesten 80-ról 83 százalékra, Budán 82 százalékról 84-re javult a kihasználtság. A „B” kategóriás irodák kihasználtsága gyakorlatilag változatlan (75 százalék körüli).

A GKI Gazdaságkutató Rt. és az Angyalföldi Lakásépítő Rt. (AL Holding) fővárosi ingatlanindexe -13,8 volt az első negyedév végén, ez több mint 7 százalékpontos emelkedés a múlt év végéhez képest – mondta Akar László, a GKI vezérigazgatója a felmérés eredményeit bemutató sajtótájékoztatón szerdán Budapesten. (Az index skálája plusz-mínusz 100 pont, a csúcs 2004 közepén -12 pont volt.)

Lakáspiac: pesszimizmus vagy élénkülés?

Az index összetevői közül a lakáspiaci komponens adta a legalacsonyabb értéket, ezen a részpiacon változatlanul pesszimisták a szereplők. Jelentős túlkínálatról számoltak be, és mindössze egytizedük vélte úgy, hogy ez a piaci szegmens kiegyensúlyozott – fejtette ki Akar László. Az összetett index javulása tehát az iroda-, üzlet- és raktárpiaci szereplők kedvezőbb várakozásai miatt következett be.

A felmérésnek érdekes része az, amely a lakosság lakásépítési, -vásárlási szándékait mutatja, és amely viszont élénkülést mutat a lakáspiacon. Amíg múlt év áprilisában 52 ezer háztartás akart biztosan lakást venni, illetve építeni, addig az idén áprilisban már 75 ezer. Ebből a kereslet bővülésére lehet számítani, bár Illy Péter, az AL Holding vezérigazgatója megjegyezte, hogy ő, mint fejlesztő ezt nem érzékeli.

Vegyes ármozgások

A felmérés szerint az idén mintegy 40 ezer lakás felépítése várható Magyarországon. Az új lakások árai Budapesten várhatóan 2 százalékkal, országosan 1,5 százalékkal emelkednek az év során. Lényegében ugyanilyen áremelkedés mutatható ki az új irodák, üzletek és raktárak területén is.

Teljesen más a kép a használt ingatlanok piacán. Itt a következő egy évben akár egy százalékkal is csökkenhetnek az országos lakásárak. A fővárosban változatlan árat, míg Pest megyében 6 százalékos csökkenést mutatott a vizsgálat. A másik három piaci szegmensben várhatóan stagnálnak az árak, de a telkek árai akár 4 százalékkal is emelkedhetnek.

Közvetett hatása volt az áfacsökkentésnek

Az áfacsökkenés ármérséklő hatását indirekt módon lehetett csak kimutatni. Minden negyedévben megvizsgálnak a kutatók 10 nagy lakásprojektet, és ezek árainál néhány százalékos csökkenést valóban fel lehetett fedezni. Ez azonban csak végső eszköz a fejlesztők kezében, mert inkább adnak a lakáshoz többletfelszerelést, és engednek az árból az egyéni alkuk során, semmint a meghirdetett árból engednének. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy valóban árcsökkenés történt a lakáspiacon.

Kérdésre válaszolva Akar László úgy vélekedett, hogy a vásárlási kedvet nem befolyásolja lényegesen a kamattámogatásos hitel esetleges szigorítása, mint ahogy Illy Péter szerint a Fészekrakó korhatáráénak emelése sem okoz feltehetően lényeges keresletnövekedést. Mindazonáltal, tette hozzá Illy, a finanszírozás bővülése mindenképpen jótékony hatást gyakorol a piacra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik