A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlege által szerdán kiadott elemzés szerint ennek az üzenetnek az elsődleges címzettje Szlovákia, megvan ugyanis annak a kockázata, hogy ez az ország nem tudja a 2009-re tervezett euróövezeti csatlakozáshoz időben leszorítani a megfelelő szintre jelenleg évi 4,5 százalékos inflációját. A cég várakozása szerint a szlovák jegybank valószínűleg megpróbálja drágítani a koronát, és még ebben a hónapban fél százalékpontos kamatemelést hajt végre, amelyet még legalább egy hasonló mértékű emelés követ a későbbiekben, és a (szigorítási) kockázatok még ehhez az előrejelzéshez képest is „felfelé mutatnak”.
A Goldman Sachs szerdai londoni elemzése szerint a döntéshozók Lengyelországban és Magyarországon is „túl derűlátók” a két ország eurócsatlakozási folyamatának tervezésében. A ház szerint akkor sem várható Magyarország 2010-es felvétele az euróövezetbe, ha sikerülne 2008-ig a 3 százalékos maastrichti felső tűréshatár alá csökkenteni az államháztartási hiányt – amit egyébként a GS elemzői szintén nem tartanak valószínűnek.
A szerdai elemzésben a Goldman Sachs azt írta: a maastrichti feltételrendszer szigorú alkalmazása az EU-Bizottság és az EKB részéről arra is utal, hogy a tagjelölteknek – Magyarország és Lengyelország reményeivel ellentétben – nem fogják megengedni a nyugdíjreform-költségek levonását a hiányadatokból.
A Litvániával kapcsolatos döntés megerősíti a ház azon véleményét, hogy Magyarország legkorábban 2014-ben vezetheti be az eurót, és akkor is csak abban az esetben, ha a költségvetési kiigazítás a jelen parlamenti ciklusban megkezdődik, áll a Goldman Sachs kommentárjában.
Előző nap, a Litvániával kapcsolatos elutasító javaslat után más londoni elemzők is úgy vélekedtek, hogy az EU és az EKB ezzel a többi tagjelöltnek üzent. Olivier Desbarres, a Crédit Suisse befektetési csoport londoni részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke kedden az MTI-nek azt mondta: az EU a döntéssel azt üzeni az euróövezeti tagjelölteknek, hogy „tanultunk a hibákból, abból, hogy rugalmasan értelmeztük a szabályokat például Görögország, Portugália és Spanyolország esetében … ezután az előírásokat betű szerint alkalmazzuk”.
A Crédit Suisse vezető elemzője szerint ez az első konkrét példa arra, hogy az EU-Bizottság és az EKB „nagyon keményen” érvényesíti a szabályokat, és ez megerősíti azokat a véleményeket, hogy az olyan tagjelöltek, mint Magyarország, „messze-messze járnak” az euróövezeti csatlakozástól.
Néhány hete a Goldman Sachs maga is azt írta egy előrejelzésében, hogy az euróövezeti jegybank valószínűleg sokkal szigorúbban fogja érvényesíteni a maastrichti feltételrendszert Litvánia és a többi új EU-tagország esetében, mint az alapító tagok felvétele idején.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
