A kereskedőkre vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások (például a működési engedélyben foglaltak) betartását több hatóság is jogosult ellenőrizni. Ezek közül elsősorban a jegyzőt kell megemlíteni, valamint a fogyasztóvédelmi felügyelőségeket, de természetesen attól függően, hogy milyen kereskedelmi tevékenységről van szó, milyen termékekről vagy szolgáltatásról, más hatáskörrel rendelkező szakhatóságok is eljárhatnak.
A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások jelentős piaci erővel kapcsolatos magatartása tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyakorolja a felügyeletet. A GVH a versenytörvény alapján versenyfelügyeleti eljárást indíthat, amelynek eredményeként ugyanazokat a szankciókat alkalmazhatja, mint gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén. A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásoknak ezzel párhuzamosan önkontrollt is kell gyakorolniuk, amelyet a tisztességes kereskedelmi gyakorlat alkalmazására vonatkozó, a vállalkozások által elkészítendő etikai kódex biztosít. Ennek tartalmaznia kell a kódex megsértése esetén irányadó eljárást is.
Az OKSZ etikai kódexe
Az Országos Kereskedelmi Szövetség jelenleg „A kereskedelem etikai kódexe” című javaslaton dolgozik, amelynek célja, hogy megkönnyítse a vállalkozások helyzetét, és felmentse őket az etikai vétségek elkövetése esetén követendő eljárás szabályainak kidolgozása alól. A kódexhez bármely kereskedő csatlakozhat majd, aki úgy dönt, hogy magára nézve kötelezőnek fogadja el az abban foglaltakat. Ez azonban nemcsak a kereskedő és a beszállító kapcsolatára vonatkozóan tartalmaz majd rendelkezéseket, hanem például a versenytársakkal és vásárlókkal szemben tanúsítható magatartásra is. Így tehát az alkalmazható erkölcsi szankciók az adott vállalkozás saját döntésén múlnak.
Az etikai kódexet viszont a GVH-nak jóvá kell hagynia. A versenyhatóság két szempont szerint fogja elbírálni a kódexet: egyrészt vizsgálja, hogy nem áll-e ellentétben a kereskedelmi törvény 7. paragrafusában foglaltakkal (például a jelentős piaci erő fennállása tekintetében), másrészt hogy nem sérti-e a versenytörvény rendelkezéseit, különösen a kartelltilalmat.
Legtipikusabb szankciók
A jegyző többek között jogosult a kereskedő üzlethelyiségét ideiglenesen bezáratni vagy akár a működési engedélyt is visszavonni, ráadásul határozata azonnal végrehajtandó, tekintet nélkül a kereskedő által előterjesztett fellebbezésre.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek elrendelhetik a fogyasztó életére, egészségére vagy testi épségére veszélyes áru forgalomból való kivonását, megsemmisítését, ezen határozataik azonnali végrehajtását, továbbá bírságot szabhatnak ki, akár ismételten is.
A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokkal kapcsolatban az Országos Kereskedelmi Szövetség által kidolgozott kódexjavaslat a nyilvánosság fegyverével operál. A jogsértés nyilvánosságra hozatala a legszigorúbb szankció, amelyet a kódex alapján felállítandó etikai bizottság kiszabhat.
A GVH által indított versenyfelügyeleti eljárásban az ügy a Versenytanács (VT) elé kerül. Abban az esetben, ha a VT megállapítja a jogsértést, megtilthatja a tevékenység további folytatását, elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, és bírságot szabhat ki. (A bírság maximális összege az előző üzleti év nettó árbevételének 10 százaléka lehet.) Mindezeket a szankciókat a VT ideiglenes intézkedés keretében, azaz az eljárás kezdetén, a végleges döntés meghozatala előtt is elrendelheti olyan, általa halaszthatatlannak minősített esetekben, amikor megítélése szerint az eljárásban részt vevő érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt, vagy a gazdasági verseny fenntartása szempontjából arra szükség van.
A menekülés útja
A kereskedőnek lehetősége van az eljárás során kötelezettséget vállalni arra, hogy a Versenytanács által meghatározott módon magatartását összhangba hozza a jogszabályi rendelkezésekkel. Ekkor megmenekülhet a további jogkövetkezményektől és a Versenytanács még a jogsértés tényét sem állapítja meg határozatában. Így a kereskedő türelmi időt kap, és tiszta lappal folytathatja tevékenységét. Minderre azonban a GVH által hivatalból indított eljárásban, és csak akkor kerülhet sor, ha a Versenytanács úgy ítéli meg, hogy „a közérdek hatékony védelme e módon biztosítható.”
Amennyiben az eljárás alá vont kereskedő a VT határozatában megállapított teljesítési határidő alatt sem hajlandó eleget tenni a testület döntésének, további (végrehajtási) bírsággal kell számolnia, ami naponta akár 50 ezer forintjába is kerülhet, ha nem működik együtt a hatósággal.
