A hírügynökség áttekinti a magyar államháztartási hiány helyzetét, hangsúlyozva, hogy teljesen irreális a GDP 3 százalékát kitevő államháztartási hiánynak az elérése 2008-ig – hogy azt az eurózónába történő belépés kövesse 2010-ben –, sokkal valószínűbb az euróövezeti tagság 2013-ban vagy 2014-ben. A hírügynökség megjegyzi, hogy a forint a pénteki zárás óta közel 0,75 százalékot vesztett értékéből, de hozzáteszi: hogy a reformmal kapcsolatos hírek hatására drágult az elmúlt hetekben.
A hírügynökség beszámol azokról a meg nem erősített sajtójelentésekről, amelyekben 300-350 milliárd forintos adóemelési, kiadáscsökkentési elképzelések szerepelnek, hozzátéve, hogy a kormány még tárgyalásokat folytat programjáról, amivel kapcsolatban a nagy kérdés: a jóléti kiadások milyen mértékű megkurtítására hajlandó a szocialista párt a költségvetés helyreállítása érdekében.
A HSBC elemzője, Juliet Sampson szerint Gyurcsány Ferenc ambíciózus célokat és szoros határidőt szabott meg magának, amivel csak veszíteni, vagy nyerni lehet. A program nem középszerű, nem olyan, amivel sokáig lehet piszmogni, aminek az eredményét meg lehet hamisítani – olvasható Sampson hétfőn közzétett jelentésében. A Reuters ezzel kapcsolatban utalt azokra az eszközökre, amelyek révén a magyar vezetés az elmúlt négy évben igyekezett azt a benyomást kelteni, hogy törekszik a deficit lefaragására.
Nagyobb forintválság 2003 novembere óta nem történt. Akkor a forint 272,5 euróra csökkent és a Magyar Nemzeti Bank 12,5 százalékra emelte az irányadó kamatot. Most az irányadó kamat 6 százalékos, és az amerikai, valamint az eurózóna kamat emelései miatt a kamatkülönbség a korábbiaknál sokkal kisebb, ami sebezhetővé teszi a magyar valutát. „Amennyiben a globális világgazdasági környezet a továbbiakban is bünteti a gyenge alapokkal bíró valutákat és a tetemes folyó mérleghiányt felhalmozó országokat, akkor a forintnak sokkal hosszabb kilábalási időre lehet szüksége, mint amennyi idő alatt a kamatvárakozások újjáélednek”.
