A konferencián 220 szakember vett részt 70 biztosító, biztosításközvetítő, biztosítói alapkezelő, pénztárak és könyvvizsgálók képviseletében. Új jelenség, hogy a magyar piacon immár biztosítók is alapítanak bankokat, ez is jelzi a piacok közeledését – mutatott rá Farkas István, a Pénzügy Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának elnöke. A bankok, biztosítók vezette pénzügyi csoportoknál ugyanakkor megvan az esélye a kockázatok „házon belüli” áthárításának. Ennek kockázatát transzparenciával és csoportszintű felügyeléssel lehet csökkenteni.
Az Európai Unió (EU) 2007. közepére készítheti el a biztosítók tőkekövetelményeit megfogalmazó, úgynevezett Szolvencia II. irányelvet, amelyet a tagállamok 2010-2011-re vezetnek be – mondta Terták Elemér, az EU Bizottság Belpiaci Főigazgatóságának igazgatója. Az egységes európai piacon a szabályozás harmonizációja mellett szükség van a felügyeleti hatóságok eddiginél szorosabb együttműködésére is. A biztosítási iparnak fel kell készülnie a szélsőséges időjárás okozta károk és a demográfiai változások miatti kihívásokra.
A PSZÁF a korábbi mechanikus, intézményalapú megközelítés helyett a kockázatalapú felügyelésre összpontosít – hangsúlyozta Marsi Erika, a PSZÁF főigazgatója. Eltérő módszerekkel kell vizsgálni és értékelni a pénzügyi piac biztonságát kevésbé veszélyeztető intézményeket, míg a jelentősebb szereplőknél az egyedi, kockázatalapú felügyelési program lesz a meghatározó. A magyar életbiztosítási piac 2005-ben 297,8 milliárd forint, a nem-életbiztosítási ág 375,6 milliárd forint díjbevétellel zárt. Károkra és szolgáltatásokra tavaly az életbiztosítások után 133,4 milliárd, a nem-életbiztosításoknál 177,2 milliárd forintot fizettek ki a piac szereplői-
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
