Óvatos optimizmus jellemzi a GKI idei második előrejelzését a magyar gazdaság 2006-os fejlődéséről. A választásokat követően a politikai túlfűtöttség enyhül, ezért a GKI azt feltételezi, hogy a kormánykoalíció maradása alapvető gazdaságpolitikai fordulattal párosul – mondta Vértes András, a gazdaságkutató elnöke. A környezet is jónak mondható, ugyanis a magyar gazdaságban 2006 elején az európai konjunktúra javulásával párhuzamosan viszonylag gyors és kedvező szerkezetű (főleg exportra és részben beruházásokra támaszkodó) gazdasági növekedés tapasztalható. Idén az európai konjunktúra további kismértékű élénkülése várható, amit azonban némileg beárnyékol az USA mérleghiányának finanszírozásával, s az ezzel összefüggő dollárárfolyammal kapcsolatos kockázat. További kedvezőtlen körülmény a kőolaj árának tartósan magas szintje, ami éves szinten tekintve a tavalyi 54 dollár/hordóról idén 63 dollár körülire emelkedik, bár lehet, hogy ez túl optimista várakozás.
Gazdaságpolitikai fordulat
A viszonylag kedvező gazdasági környezet sem odázhatja el viszont a gazdaságpolitikai fordulat megtételét – hangsúlyozta Vértes András, melynek két fő csapásirányáról szólt. Egyrészt halaszthatatlan a hosszú távra szóló államigazgatási reformok bátor megkezdése, másrészt annak bizonyítása, hogy a kormány képes ellenőrzése alatt tartani a magyar gazdaság egyensúlyi folyamatait.
A rövid távú egyensúlyjavító lépéseknél a GKI abból indult ki, hogy 2006-ban az államháztartási hiány – beavatkozás nélkül – akár 400 milliárd forinttal is meghaladná az előirányzottat, ami a piac és az EU számára is elfogadhatatlan. A GKI kutatói úgy vélik, hogy az év hátralévő részében a GDP 1,5 százalékát, nagyjából 300-350 milliárd forint nagyságú, idei hatású egyensúlyjavító intézkedést hoz a kormány.
Karcsúsítás és adóemelés
Kiadási oldalon arra számítanak, hogy elkezdődik az állami intézményi hálózat karcsúsítása, összevonásokkal, bezárásokkal, az alkalmazottak bérének befagyasztásával, részleges elbocsátásokkal és nyugdíjazással. A GKI szerint nem tartható fenn a jelenlegi energia- (alapvetően gázár) támogatási rendszer sem, ami az egyenlősdi jegyében a jövedelmi viszonyoktól függetlenül kompenzálja a fogyasztókat.
Bevételi oldalon a GKI szerint is elkerülhetetlen a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelése, ami várhatóan az adókedvezmények körének szűkítésével jár együtt (a kutatók ide sorolják az eva adókulcsának 20 százalékra növelését is). Új adók is feltünhetnek, a kudarcot vallott luxusadó helyett nem kizárt az általános ingatlanadó bevezetése, s német mintára a szolidarítási adó is megjelenhet.
Megfogott hiány
Az intézkedések nyomán a GKI szerint elérhető, hogy az idei ESA-hiány (a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket figyelembe véve) a GDP 5,7 százaléka, autópálya-építésekkel együtt 6,8 százaléka körül alakuljon, ami persze még mindig magas hiány. Az államadósság csak akkor nem éri majd el a GDP 60 százalékát, ha a privatizációs bevételeket adósságcsökkentésre használja fel a kormány – állítják a kutatók.
A GKI feltételezése szerint a monetáris politika kedvezően fogadja majd a reformok beindítását és a kiigazítást, ezért az adóemelésből és központi díjemelésből származó áremelkedést az MNB nem követi az alapkamat növelésével.
Éves szinten 2,6 százalékos lehet az infláció, idén decemberben viszont a havi árindex a 3,6 százalékot is elérheti. A 6-7 százalékosra várt idei bruttó és nettó átlagkereset emelkedése mellett a reálbér növekedése közelíti a 4 százalékot. A lakosság fogyasztása várhatóan 3 százalékkal bővül idén, a nettó pénzmegtakarítások rátája a GDP több mint 5 százalékára nő – a kutatók szerint.
Kissé gyorsul a növekedés
A GKI prognózisa a beruházások dinamikus, 8 százalékos bővülésével számol, s azzal, hogy az EU-támogatáshoz jutott fejlesztések egyre jelentősebb hányada kerül a megvalósítás szakaszába.
A kivitel bővülése idén is meghaladja a 10 százalékot, ami kicsivel felülmúlja a behozatal növekedését. A cserearányok ugyanakkor 2-3 százalékkal is romolhatnak, a külkereskedelmi mérleg hiánya 3,1 milliárd euróra nőhet. A külső finanszírozási igény a GDP arányában viszont csak kissé emelkedik, a tavalyi 6,4-ről 7 százalékra, ami jóval elmarad a 2004-es 8,5 százalékos aránytól.
A gazdasági növekedés kissé gyorsul, a GDP várhatóan 4,4 százalékkal emelkedik idén, a munkanélküliségi ráta éves átlagban 7,5 százalék lehet. Év közepétől a befektetők bizalma látványosan erősödik majd – vélik a kutatók, amelynek következtében az euró árfolyama 250 forint közelébe, sőt az alá kerülhet. Az év végére az MNB akár 5 százalékra is csökkentheti a jegybanki alapkamatot – szól a GKI Rt. legfrissebb jelentése.
