A minap egy, a kormányfőhöz közeli forrás erősítette meg a Reutersnek a Népszabadság értesülését, amely szerint a koalíció az idei egyenleget érintő 300-350 milliárd forintos lefaragásra készül, a csomag tartalma azonban még az „ötletelés” fázisában van. A Világgazdaság szerint a szóba jöhető intézkedések viszont csak 130-160 milliárd forintos kiigazítást eredményezhetnek, és ezek az idei költségvetési hiányt már nem módosítják jelentősen.
60 milliárdot hozhat az áfaemelés
Valószínűnek tűnik a középső, 15 százalékos áfakulcs megszüntetése úgy, hogy a most ez alapján adóztatott termékeket és szolgáltatásokat átsorolnák a 20 százalékos normál kulcs alá. Ez az alapvető élelmiszereket, az áramon kívül minden más közüzemi díjat (többek között a gáz-, a víz-, a szennyvíz-, a távhő-szolgáltatási, illetve a szemétszállítási díjat), a szállodai, valamint az éttermi szolgáltatás árát, a művészeti tevékenység ellenértékét érintené.
Mivel a 15 százalékos kulcs alá tartozó termékek, szolgáltatások adják a forgalom harmadát, az áfabevételeknek pedig körülbelül 30 százalékát, a lap számításai szerint így a kulcs feljebb srófolása éves szinten 160-170 milliárd forint pluszbevételt hozna a büdzsének. Ám mivel az áfaemelés az állami intézmények kiadásait is megdobja, így államháztartási szinten az intézkedés a Világgazdaság számítási alapján 140-150 milliárddal apasztaná a hiányt. Mivel az áfaemelés vélhetően legkorábban augusztus 1-jével léphet hatályba, az utolsó négy hónapban érződne az egyenlegben a tehernövekedés, vagyis összességében az idei büdzsé konyhájára mintegy 60 milliárdot hozhat a lépés.
20 százalékos eva
A hírek szerint elképzelhető az eva mértékének 20 százalékra való emelése is, de első ízben – kizárva a visszamenőleges hatályt – a negyedik negyedévben szerzett bevételre vonatkozhatna a magasabb teher. Így az idei költségvetés pénzforgalmi szemléletben ebből már nem „profitálna”. Ha a munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási járulék négyről hat százalékra módosulna, úgy az idén 40 milliárdos bevételtöbblet jelentkezne az egészségbiztosító kasszájában – írja a lap. A CEMI minap tartott konferenciáján felmerült lehetőségként a társasági adó átmeneti, 16-ról 18 százalékra változtatása is. Itt a befizetési előírások miatt 30 milliárd forint körüli pótlólagos összeggel kalkulálhatunk.
A bevételgenerálást és a kiadás-visszafogást egyaránt szolgálná a receptfelírási és vizitdíj bevezetése, ennek mértéke meglehetősen bizonytalan, a gyógyszerkasszánál 20 milliárddal lehetne mérsékelni a kiadásokat. Az idei államháztartás „rendbe szedése” szempontjából irreleváns a hosszabb távon megtakarítással kecsegtető minisztériumi átalakítás, a háttérintézmények megrostálása, a létszámleépítés a közszférában, hiszen a közalkalmazottak és köztisztviselők elküldése időt vesz igénybe, ráadásul a három-, hat- vagy kilenchavi végkielégítések nagyobb kiadással járnak, mint az így megspórolt havi illetmények.
A Világgazdaság információi szerint szóba került még az is, hogy a költségvetési fejezetek támogatási előirányzatát rövidítsék meg öt százalékkal. Ez elméletileg 110 milliárdos szigorítást jelentene, de a lap szerint a gyakorlatban hatástalan maradna a lépés. A túlköltekezés nyomán már nincs olyan felesleges forrás ugyanis ezen a területen, amelyet el lehetne vonni.
